Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-01
3 kisebbségi magyarság nemzeti identitásának fenntartására és gondozására valók. Csupán egyetlen példa: az eddiginél erőteljesebben kellene támogatnia a kulturális (irodalmi, közművelődési, egyházi és ifjúsági) sajtót, ennek ugyanis minden elcsatolt magyar területen óriási jelentősége v an. Ráadásul évi néhány millió forintból biztonságossá lehet tenni ezeknek a folyóiratoknak a működését. Ma még ugyanis mindegyik ki van szolgáltatva a szomszédos országok kormányzati támogatási készségének, illetve a sajtópiac tényezőinek. A határokon tú l érvényesített kulturális támogatási rendszernek egy évtizede az Illyés Gyuláról elnevezett közalapítvány a legfontosabb intézménye. Ezt az intézményt meg kell erősíteni, számolva azzal is, hogy a jelenlegi kuratóriumi rendszerre most már a feladatok olya n hatalmas tömege zúdul, amellyel aligha lehet megbirkózni. Ezért, nézetem szerint, a társadalmi kuratóriumi rendszer fenntartásával együtt ki kellene építeni egy olyan intézményi apparátust, amely érdemben képes elbírálni a beérkező kéréseket. A közalapít vány jelenlegi irodája igen nagy szakértelemmel és lelkiismeretesen végzi munkáját, ezért ezt az irodát mai szerkezetében kellene fenntartani, csupán ki kellene bővíteni. A kisebbségi magyarság vezető értelmiségének, egyházi vezetésének nagy része, kétség telenül a most leváltott kormányzatban látta a magyar "nemzetpolitika" eredményes működtetésének garanciáját, és ezért sokan csalódottan, mi több, ingerülten vették tudomásul a választások eredményét. Az idő bizonyára enyhíteni fogja majd ezeket az érzések et, mindazonáltal a kisebbségi magyar értelmiség konzervatív táborának megnyugtatását nem lehet a múló időre bízni. Megfontolt és cselekvő kormányzati politikával a tudomásukra kell hozni, hogy a magyar kisebbségi közösségek ügye továbbra is a budapesti po litika prioritásai közé tartozik. Mindez hangsúlyosan vonatkozik a kisebbségi magyar történelmi egyházakra. Az új kormány egyik nagy vizsgája lesz, hogy miként tud szót érteni és együttműködni az egyházak vezetőivel. A határokon túl tevékenykedő magyar eg yházaknak is igen gyorsan és hitelesen tapasztalniok kellene, hogy nem lesznek magukra hagyatva, hogy a jogaikért (például elkobzott ingatlanjaik és intézményeik visszaszerzéséért) folyó küzdelmükben és hétköznapi pasztorális, szociális és kulturális tevék enységükben bizton számíthatnak az új magyar kormány jóindulatára, szolidaritására és segítőkészségére. Jó lenne, ha mindez része lenne a Medgyessykormány stratégiájának és "nemzetpolitikájának". Megnyugtató volt hallani a miniszterelnök - akkor még jel ölt - első megnyilatkozását az új Országgyűlés alakuló ülésén. Azt mondotta, hogy ő tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de Tizenötmillió magyar ért érez felelősséget. Ennek a felelősségnek az érvényesítésében, úgy hiszem, bizton számíthat azokra az idehaza és a határon túl élő magyar értelmiségiekre, akik a politikában nem szűk pártérdekek érvényesítésének eszközét látják, hanem az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatát. A szerző irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke vissza Kovács áttörést ígér 2002. június 1. (9. oldal) Munkatársunktól Szilárd elhatározása az új magyar kormánynak, hogy jelentős mértékben javítani akarja a magyar – orosz politikai és gazdasági kapcsolatokat – erősítette meg immár többedszer kinevezése óta Kovács László külügyminiszter, ezúttal a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormányközeli napilapnak nyilatkozva. Mind Moszkva nemzetközi és kelete urópai súlya, befolyása, mind pedig jól felfogott gazdasági érdekek miatt is elvi jelentőségűnek nevezte Magyarország számára a magyar – orosz viszony javítását, mivel Oroszország a magyar áruk egyik legfontosabb piaca. Megfigyelők azonban emlékeztetnek arra is, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szintje a Hornkormány idején sem volt magasabb, igaz, a régi személyes kötődések jól jövedelmeztek egyes MSZP közeli vállalkozóknak. E tekintetben tehát megintcsak nem várható sok jó. A kétoldalú viszonyon kétségtelenü l van javítanivaló, azonban – mint arra többen figyelmeztetnek – ez nem mehet például az ukrán viszony kárára. Azt is feltűnőnek tartják, hogy Kovács László külügyminisztériumi bemutatkozásán látványosan hátra helyezte a magyar prioritások között a balti o rszágok felvételét a NATOba. * Az amerikai külügyminiszter május 28án az amerikai nép nevében levélben gratulált Kovács Lászlónak külügyminiszteri kinevezéséhez – tájékoztatta az MTIt Tóth Tamás külügyi szóvivő. vissza
