Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-28
6 Viszonylag stabilnak nevezhető a Demokratikus Baloldal Pártjából még 1999ben kivált Smer (Irány) népszerűsége, amely a voksok 13,7 százalékát hódíta ná el. (Nyugati körök nem zárják ki, hogy ha Meciar nem tud kormány alakítani, a párt elnöke, Robert Fico lesz a következő szlovák kormányfő.) Változás történt a harmadik helyen, amelyet eddig a Magyar Koalíció Pártja (MKP) mondhatott magáénak. Ha most tar tanák a választásokat, a bronzérmet a Mikulás Dzurinda miniszterelnök által irányított Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) hódítaná el 11,3 százalékkal. Mögötte az ugyancsak jobboldali s kiváló médiatámogatottsággal rendelkező Új Polgári Szövets ég (ÁNO) áll 11,2 százalékkal. A népszerűségi listán ötödik helyre csúszott az MKP a voksok 9,7 százalékával. Bekerülne a parlamentbe a HZDSsel kokettáló Kereszténydemokrata Mozgalom is, amelyet a szlovák választók 6,6 százaléka támogatna, valamint a sz élsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt, amely épphogy átlépné a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. vissza NÉPSZAVAinformáció Magyarszlovák státusegyeztetés? A visegrádi országok miniszterelnökeinek szombati esztergomi csúcstalálkozóján Medgyessy Péter magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő különmegbeszélésén várhatóan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdéseket is megvitatják . Tegnap egyébként e jogszabályról tárgyalt Pozsonyban az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Rolf Ekeus először januárban járt a szlovák fővárosban, ahol igen szigorú bírálattal illette az akkor néhány hete hatályos magyar jogszabályt, mondván: "káros lenne, ha E urópában olyan gyakorlat válna rendszerré, amely szerint egy ország törvénye a másik országon belüli hatállyal bírna." A Kukan külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kiadott közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy a magyar jogalkotónak méltányolnia kellene a velencei bizottság ajánlásait, egyszersmind el kellene távolítania a jogszabály területén kívüli hatályát és diszkriminációs jellegét hordozó fejezeteit. MTI vissza Státuscsatáink Erik Jürgens feletti győzelmét ünnepli a magyar politikusok - ellenzékiek és szocialisták vegyesen - egy része. Mondják, a magyar érvelés megtette a hatását, az Európa Tanács jogi bizottsága jelentéskészítésből elégtelent adott az általa megbízott holland szakértőnek, akinek így át kell dolgoznia a státustörvényről és annak hatásairól írt elemzését. E siker hangoztatása azonban a valóságban nem más, mint ön- és közámítás. Csakúgy, mint majdnem minden mozzanat és diadalittas értékelés, amely e talán jó szán dékú, ám mindeddig inkább csak bonyodalmat és csalódásokat okozó jogszabályhoz kötődik. Mert mi is történt most valójában? Az ET felkért egy holland (így Közép- és KeletEurópa érzelmi görcseit nem ismerő) szakértőt, vizsgálná már meg, mi is van ezzel a t örvénnyel. Az alkotmányjogász Jürgens pedig tette a dolgát. Úgy, ahogyan ezt Európában illik. A jogszabályt nézte, nem a hozzá kapcsolódó kormányrendeleteket, s erről írta meg jelentését. ("Nálunk a törvényeket a parlamentben módosítják, és nem határozatok kal korrigálják" - mondta állítólag a holland.) Ez pedig józanul nézve nem is tartalmazhatott mást, mint ami a magyar politikusok közfelháborodását kiváltotta. A jogszabály ugyanis rossz. Mondták ezt sokan Magyarországon, kiderült az európai bizottság ért ékeléséből, de felfedezhető e vélemény a velencei bizottság jelentésében is. Sőt beismerték a törvény kitalálói is. Máskülönben miért alkalmazkodtak volna a kormányrendeletekben a velencei ajánlásokhoz, miért fogadták volna el a munkavállalási kedvezmények diszkriminatív jellegére vonatkozó panaszokat (és vették ki Ausztriát a hatálya alól, illetve elégítették ki a román kérést), s végül miért dolgozták volna ki Orbánék még a kormányváltás előtt a módosításokat? Mondhatják persze azt, hogy talán nem tökélet esen eurokonform, de legalább a határon túli magyarok szeretik a jogszabályt. Ám ez is vitatható. A kezdeti lelkesedés mára lecsengett, sorra jönnek a jelzések: mind kevesebben igényelnek igazolványt, közülük sem mindenki veszi át (nem akarják, vagy nincs pénzük átjönni a határon kiváltani), a remélt lelki elégtétel ("ezután nem olyan turista leszek Magyarországon, mint egy afrikai") kevés, a gyakorlati haszon a nagy többség számára még kevesebb. Ez van. A státustörvény ebben a mai formájában nem maradhat fenn. Európaivá kell tenni és hatékonyabbá. Tény, hogy lényegében belátja ezt már a magyar kormány is, miként Orbánék már említett féligmeddig titkos módosítási kezdeményezése (amely megma gyarázhatatlan okokból sem a szomszédokkal, főként a
