Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-27
6 Brüsszel egyre inkább a szomszédokkal – így Zágrábbal – való megegyezésre ösztökéli. Romano Prodi is szóba hozta az ügyet a minap, amikor a szlovén kormányfő Brüsszelben vendégeskedett. Ljubljanát saját jól felfogott érdeke szintén a megegyezésre sarkallja. Koper a szlovén gazdaság talán legnagyobb értéke. Ezért is volt nagy fegyvertény a trieszti kikötővel tavaly kötött együttműködési megállapodás. Ennek révén jelentősen megnövelhetné kapacitását a „saját erőből” cs ak viszonylag kis hajók fogadására alkalmas szlovén kikötő. Ezt a megállapodást azonban trieszti városi és tartományi szinten jobbról és balról egyaránt megtámadták. Most úgy tűnik, nincs akadálya a megvalósításának, Kopernek azonban ettől függetlenül jól jönne a kijárat a nemzetközi vizekre. Horvátország hajlamos volna nemzetközi egyeztető fórum elé vinni az ügyet, ehhez azonban a szlovén fél beleegyezése is szükséges, szlovén részről pedig – úgy tűnik – óvakodnak ettől a megoldástól. Némileg Zágrábot is óvatosságra készteti, hogy ily módon harmadik félre ruházná a döntés jogát egy szuverenitását érintő fontos kérdésben, annyit pedig már megtanult: a nemzetközi fórumokkal jobb vigyázni. Erre inti az az immár nagyon „a körmére égett”, szintén ratifikálásra váró megállapodás is, amit a plocei kikötő használatáról BoszniaHercegovinával kötött, a bosnyákok és a horvátok közötti ellenségeskedést lezáró washingtoni egyezmény részeként, 1994ben. Ez a szerződés az esetleg felmerülő vitás kérdések eldöntésében Zág ráb szerint túl nagy hatalmat ad a nemzetközi közösségnek s ezzel sérti Horvátország szuverenitását. A labda, védekezett Drnovsek a minap Brüsszelben, a horvát térfélen van. Zágrábban most azt ígérik, más tárgyalási platformot dolgoznak ki a határ kérdésén ek újratárgyalására, de kérdés, mikor. A horvát kormánypártoknak szokásuk, hogy a súlyos döntések elől a koalíció felbontásába és előrehozott választások kiírásába, illetve az ezzel való fenyegetőzésbe menekülnek. A legújabb közszájon forgó terminus a jövő év januárja. vissza Joschka Fischer nem tapasztalt fejcsóválást Az Európai Unió bővítése, a leendő tagállamok elvárásai és az EU lehetőségei álltak a német és a magyar külügyminiszter szerdán Berlinben folytatott egyórás eszmecseréjének a középpontjában. A berlini külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Kovács László elmondta: a sevillai EUcsúcsról szólva mindketten fontosnak minősítették azt a döntést, miszerint október végén a brüsszeli rendkívüli csúcs találkozón döntés születik arról, mely tagjelöltekkel zárulhatnak le 2002 decemberéig a csatlakozási tárgyalások. Bízom abban, és ezt német kollégám is megerősítette, hogy Magyarország biztosan ott lesz ezen országok között — jelentette ki Kovács László. Joschka Fischerrel tárgyalva a magyar diplomácia irányítója fontosnak tartotta leszögezni, hogy a csatlakozás után a magyar gazdák nem kerülhetnek versenyhátrányba a régi EUtagok termelőihez képest. Erre több lehetőség kínálkozik, a lényeg azonban a vers enyegyenlőség betartása — hangoztatta. Az eszmecserén Kovács László kifejtette: az új magyar kormány külpolitikájában a célok változatlanok. Lesz bizonyos hangsúlymódosulás, más lesz a retorika, Budapest nagy gondot kíván fordítani arra, hogy a legfontosa bb célok egymással összhangban valósuljanak meg. Mi a külpolitikát nem a hazai szavazatszerzés szempontjából tartjuk fontosnak, vagyis nem a karzatnak kívánunk játszani, a külpolitikának az eredményeivel kell hatnia — mondta. A magyar diplomácia fő célkit űzései között említette a keletközépeurópai térség stabilitásának erősítését. Emiatt híve Budapest a NATO bővítésének, és igyekszik rendezni a vitás kérdéseket a szomszédos államokkal, beleértve a kedvezménytörvényt is. Olyan megoldásra törekszünk, amely összhangban van az európai normákkal — jelentette ki Kovács László. Az eszmecserén Joschka Fischer kifejtette Berlin felfogását a közvetlen agrárszubvenciókkal kapcsolatban. Mint közölte, a jelenlegi EUtagok ősszel állnak elő közös állásponttal, így ez sem fogja késleltetni a bővítési menetrendet. Reményét fejezte ki, hogy 2003 tavaszán aláírhatók lesznek a csatlakozási szerződések a felvételre érett tagjelöltekkel. Kérdésre válaszolva Fischer elmondta: semmiféle fejcsóválást nem tapasztalt Sevillában a magyar miniszterelnök elhárítói múltjával kapcsolatban. A megbeszéléseken ez nem került szóba, én pedig nem kívánok megjegyzést fűzni a kérdéshez — mondta a német külügyminiszter.
