Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-27
4 költségeiről és le kell zárniuk a csatlakozási tárgyalásokat − A július 1jén hivatalba lépő dán elnökség szigorúan ragaszkodik a nizzai menetrendhez, és bízik abban, hogy az 1993ban Koppenhágában elindított csatlakozási folyamatra a Dán Királyság fővárosában sikerül föltenni a koronát (Nszv 8.o.) http://www.nepszava.hu/ KovácsFischereszmecsere Berlinben − Az Európai Unió bővítése, a leendő tagállamok elvárásai és az EU lehetőségei álltak a német és a magyar külügyminiszter szerdán Berlinben folytatott egyórás eszmecseréjének a középpontjában − Jürgen Köppen még idén nagy finisre számít (MH 4.o.) Hova költözzön a SZER? (MH 4.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Lengyelországból is kitelepítették a németeket (MH 4.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Cikkek: Vissza követelhető erdélyi ingatlanok Az erdélyi magyar történelmi egyházak körülbelül ezernyolcszáz ingatlant követelhetnek vissza maguknak a román törvényhozásban kedden végleges formájában elfogadott restitúciós jogszabály alapján – hangzott el az RMDSZ tegna pi sajtóértekezletén. A kisajátított vagy más módon elvett ingatlanokkal együtt az egyházak visszakapják az államtól elkobzott értékes ingóságaikat is. (MTI) vissza Módosuló szlovák státustörvény A szlovák parlament tegnap m ódosította a határon túli szlovákok ról rendelkező törvényt, így a jövőben egy, a kormányhivatal keretében létrehozandó intézmény feladata lesz az állam határain kívül élő szlovákokkal való törődés. Szlovákiában, ahol a legszívósabb ellenállást tanúsították a magyar státustörvénnyel szemben, öt éve alkották meg a határon túli szlovákokról szóló törvényt. (MTI) vissza Az egységes európai emberi jogokért 2002. június 27. (9. oldal) Munkatársunktól Az európai intézmén yek közötti együttműködés és az Európa Tanács (ET) jövője szerepelt tegnap a strasbourgi székhelyű szervezet napirendjén. Az Európai Unió egy évvel ezelőtt elfogadta a maga külön emberjogi chartáját, amely bizonyos értelemben riválisa annak az európai embe rjogi egyezménynek, amely évtizedek óta működik és amelynek alapján a strasbourgi emberjogi bíróság ítélkezik – jelentette ki lapunknak a magyar küldöttség vezetője. Felszólalásában Tabajdi Csaba (MSZP) azt szorgalmazta, hogy tisztázzák a két szervezet, n evezetesen az Európai Unió és az Európa Tanács munkamegosztását, hiszen – mint mondta – nem lehet Európában két emberjogi normarendszer. Számunkra ezenkívül nemzeti szempontból különösen fontos a kisebbségvédelem jövője. Mint Tabajdi Csaba kifejtette, az E Unak nincs kisebbségvédelmi rendszere, a nizzai charta pedig egyáltalán nem utal a nemzeti kisebbségek jogaira. Emlékeztetett rá, hogy az ETnak ellenben két szerződése van, a keretegyezmény és a nyelvi charta, és rendelkezik egy kiépülőben lévő ellenőrz ő rendszerrel, egy úgynevezett monitoringrendszerrel. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a két szervezet ne versenyezzen egymással, hanem kiegészítse egymás tevékenységét” – jelentette ki a magyar küldöttség vezetője. Félő egyébként, hogy esetleg párhuzamo s rendszer épül ki és akkor leértékelődik az Európa Tanács több évtizedes intézményrendszere. Sőt kettősség alakul ki, hiszen míg az Európai Unió tizenöt tagállama a tervek szerint húszra vagy akár huszonötre is duzzadhat, addig az Európa Tanács lényegében egy Európát átfogó szervezet és szinte a kontinens valamennyi államát magában foglalja.
