Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-26
8 kérve, hogy a szervezet adjon időt az új kormánynak a törvény hatásának alapos mérlegelésére. A testület még tavaly kérte fel a helyzet értékelésére a holland Erik Jürgenst, akinek a jelentése máris komoly viharokat kavart, miután egyes részei napvilágot láttak a sajtóban. Ezekből ugyanis az der ül ki, hogy az alkotmányjogász alapvetően Magyarországot hibáztatja a jogszabály miatt a térségben kialakult vitákért, javaslatai között pedig e törvény visszavonása és új változat elfogadása is szerepel. A magyar képviselők azonban úgy vélik, Jürgens egyo ldalú megállapításokra jutott, nem vette figyelembe csak a szlovák és a román álláspontokat, ráadásul azok közül is a tavalyiakat, azaz a jogszabály végrehajtási rendeleteinek elfogadása, illetve az OrbánNastasemegállapodás megkötése előttieket. Magyaro rszágon kifogásolják azt is - derült ki például Tabajdi Csaba szocialista képviselő, a strasbourgi magyar parlamenti delegáció vezetője lapunknak adott nyilatkozatából , hogy Jürgens nem az eredeti felkérésnek megfelelően dolgozta ki jelentését. Az ET biz ottságához ugyanis két határozati javaslat érkezett: a szlovákok és a románok csak a státustörvény, a magyarok azonban az összes hasonló európai jogszabály elemzését kérték, s végül mindkét felvetés alapján kapta Jürgens a megbízást. A szakértő viszont csa k a magyar jogszabályt vizsgálta. Maga Jürgens lapunknak azt mondta: őt kizárólag e törvény elemzésére kérték fel, a munka másik részét elvégezte a velencei bizottság. Magyar részről egyébként ugyancsak kifogásként hangzott el, hogy a jelentéstevő az erede ti felkéréssel ellentétben csak Budapestre és Pozsonyba látogatott el, kihagyva Bukarestet és Belgrádot. Mindezeknek megfelelően az ETbizottság mai ülése előtt Tabajdi Csaba, Frunda György RMDSZszenátorral, valamint egy lett képviselővel közösen 13 módo sító indítványt nyújtott be Jürgens jelentéséhez. A magyar képviselő tegnap lapunknak elmondta, Strasbourgban általában mindenki egyetért azzal, hogy az elkészült jelentés egyelőre csak munkapéldány, amely első olvasatban kerül a bizottság elé. Szavazás eg yébként a bizottságban csak ősszel várható, s ezután kerül majd a jelentés a politikai bizottság s végül a parlamenti közgyűlés elé. A magyar képviselők közül várhatóan Németh Zsolt fideszes és Kelemen András MDFes honatyák, valamint Frunda György is fels zólal majd. vissza MHösszeállítás 20020625 / ROMÁNIA – HATÁRON TÚ LI MAGYAROK – SZABÓ VILMOS Bukarest, 2002. június 25., kedd (MTI) – Bizalomra épülő korrek t kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és elitjével – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egy erdélyi lapnak nyilatkozva. A határon túli magyarság ügyeiért felelős politikai á llamtitkár a Kolozsváron megjelenő erdélyi közéleti napilap, a Krónika keddi számában közölt interjúban hangoztatta, hogy a Medgyessykormány megtart minden értékes kapcsolatformát a határon túli magyarsággal. Megnézi, mi folytatható 198990től, és azt is , hogy mi vihető tovább az 1998 és 2002 közötti időszakból. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában, a partnerség szellemében megkérdezi a határon túli szervezeteket. "Nem val ószínű, hogy mindenben egyetértünk majd, nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja, amit a határon túliak mondanak... Előfordulhat, hogy hozunk olyan döntést, mellyel nem értenek egyet, mivel más érdekek is érvényesüln ek. Továbbá arra kell törekednünk, hogy feltérképezzük azokat a civil szerveződéseket, melyekre eddig nem fordítottunk kellő figyelmet. Támogatni akarjuk az értelmes kapcsolatteremtési szándékokat és lehetőségeket" – mondta. A lehetséges érdekellentétekrő l szólva Szabó Vilmos hangoztatta: a magyarországi külpolitikában elvileg konszenzus alakult ki az európai integráció, a szomszédokkal való jó viszony és a határon túli magyarsággal való törődés kérdésköreiben. Eltérés abban mutatkozik, hogy miként érvénye süljön a három elem – a nemzetpolitika, a magyarságpolitika és a szomszédságpolitika – egyensúlya. Az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem célszerű, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezze l sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata. Ha viszont csökkennek Magyarország csatlakozási esélyei, akkor sérül a magyarságpolitika. "Ebben lehetnek eltérések, de abban is, mit támogatunk. A prioritásokat mindenképpen a magyar kormány határozza me g" – szögezte le. A támogatás prioritásait illetően az államtitkár kifejtette: alapvető fontosságúnak tartja a kormány, hogy a magyarság a szülőföldjén tudjon magyarként megmaradni és boldogulni, minél több jövőképet lásson a gyermekei számára, s ily módo n megszűnjön az elvándorlási folyamat. Emellett olyan gazdasági együttműködési formákat keres a kormány a szomszédos államokkal, amelyek a magyar nemzeti közösség számára is perspektívát jelentenek. Ezzel
