Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-26
5 s ez csökkentette a minimumra az ODS esélyeit egy esetleges koalíciós partner megnyeréséhez. Az ODS elnöke jelenleg nem az az ember, aki képes lenne a cseh jobboldal összefogására, a jobboldali f elfogású embereknek olyan hatalmas mozgalomba integrálására, amely négy év múlva leválthatná a balközép kormányt. A Lidové Noviny hasábjain Lékó István, az Euro című prágai gazdasági hetilap főszerkesztője csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Klaus, lát ván a kommunisták sokkoló térhódítását, nem látott hozzá azonnal hívei felrázásához, hatalmas tiltakozó megmozdulások szervezéséhez. Pedig példát vehetett volna Berlusconitól vagy a Hajrá, Magyarország! elnevezésű mozgalom elindítójától, Orbán Viktortól. A z idei csehországi választások azt is megmutatták, hogy nincs jövője és értelme új pártok alapításának – írja Lékó Forza Bohemia! című cikkében. Az ODS berkeiben nem azt tekintik a kudarc egyik fő okának, hogy a párt képtelen volt megszólítani a bizonytala n választókat. Klaus szerint az vezetett a vereséghez, hogy az ODS nem tudta meggyőzni a választókat „a Spidlaféle szocializmus veszélyeiről”. Nemcsak politológusok, de már az ODS vezetése is úgy látja, hogy alapjában meg kell változtatni a párt politika i stílusát. Új programra, a vezetésben új arcokra és újszerű politizálásra van szükség. Az ODSben már nyíltan beszélnek Klaus utódairól a párt élén. A legesélyesebbek közé tartozó Evzen Tosenovsky, a morva – sziléziai megye főnöke úgy látja, a rendkívüli ko ngresszuson az ODSnek fel kell egyenesednie, világos jelzést kell adnia a jobboldal valamennyi szegmensének arról, milyen irányba halad. „Meg kell üzenni az embereknek: megleckéztettek bennünket, s mi ennek tudatában vagyunk!” Klaus esetleges utódaként eg yre gyakrabban emlegetik még Jan Zahradílt, az ODS alelnökét is, aki ugyancsak nagy tekintélynek örvend, különösen a párt prágai szervezetében. vissza Duray a státustörvényről A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető al elnöke szerint még a nyár elején össze kellene hívni a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), hogy a kedvezménytörvény esetleges módosításáról megállapodjanak. Duray Miklós debreceni látogatásán azt mondta: a kedvezménytörvény egyedülálló és jó jogszabály, é s majd a gyakorlat dönti el, hogy mit kell változtatni rajta. A szlovákiai magyar politikus úgy véli: jóhiszeműen mindenről lehet beszélni, még a státustörvény módosításáról is, ha az szükséges. Duray arról is beszélt, hogy a velencei bizottság jelentése k ifogásolja az ajánló szervezetek ügyét, így azt mielőbb módosítani kell; e módosításról tárgyalhatnának és közösen dönthetnének a Máért nyár eleji értekezletén. Duray Miklós ugyanakkor rossz üzenetnek nevezte, hogy még meg sem alakult az új magyar kormány, a leendő külügyminiszter a módosítás olyan dimenzióiról beszélt, amely szerinte nem hozható összefüggésbe a velencei bizottság döntésével. A szlovákiai magyar politikus reményét fejezte ki, hogy Kovács László akkori álláspontja politikai és nem szakmai me gnyilatkozás volt. Duray Miklós azért is kívánatosnak tartaná, hogy a Máért nyár elején összeüljön, mert Szlovákiában ősszel választások lesznek, s nem lenne jó, ha a "státustörvény lebegtetése" a kampány részévé válna. Az MKP ügyvezető alelnöke kifejtette : a határon túli magyarság sorsa mindig összefüggött a magyarországi belpolitikai viszonyokkal, ezért rendkívüli figyelemmel kísérik a magyarországi változásokat. Szerinte a határon túli magyarság túlnyomó többsége mindig azt a kormányzatot támogatta, amel yik nagyobb figyelmet szentelt rájuk. Így rendkívül pozitívan értékelték az Antall- és az Orbánkormány tevékenységét. Duray szerint felmérések tanúsítják, hogy a határon túli magyarság nagyobb része félt a legutóbbi magyarországi kormányváltástól. - Attól , hogy az a nemzetpolitikai irányzat, amely Orbán Viktor idején kormányprogrammá vált, háttérbe szorul - fogalmazott a szlovákiai magyar politikus. vissza InfóRádió Megnőtt a Benesdekrétumok támogatottsága Csehországban június elején az emberek 75 százaléka gondolta úgy, hogy a II. világháború után kiadott Benesdekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk. Ez négy százalékkal több, mint márciusban — derült ki abból az országos közvéleménykutatásból, amelyet a prágai Közvéleménykutató Központ készített. A dekrétumok érvénytelenítését a megkérdezettek négy százaléka támogatná, ami a márciusihoz hasonló eredmény.
