Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-24
5 rendezését, az ígéret megvalósítása azonban igen ne hézkesen halad. Majdnem másfél évig készült és csak az idei év elején került elfogadásra a kisebbségi törvény, amely számos hiányossága ellenére is forradalmi újításokat tartalmaz, mint amilyen a nemzeti tanácsok megalakításának lehetősége. A megoldás nem kristálytiszta, ugyanis ezeknek a tanácsoknak a megalakítását külön törvénnyel kell majd szabályozni, annak meghozataláig pedig miniszteri rendelet szabályozza ezt a kérdést. Ezt a miniszteri rendeletet a törvény elfogadását követő egy hónapon belül kelle tt volna közzétenni, ez is immár több mint két hónapot késik, de minden jel szerint a jövő héten megjelenik. Legalábbis ezt mondta Korhecz Tamás vajdasági kisebbségi titkár azon a hét végi nagyszabású tanácskozáson, amelyet a vajdasági pártok, az egyházak és civil szervezetek képviselői, valamint értelmiségiek tartottak a Nemzeti Tanács megalakulása kapcsán. A vajdasági magyar politikai színtér szereplői között az képezi a vita tárgyát, hogy a törvény ideiglenes megoldásként nem a közvetlen választásokat, hanem az elektorok útján történő választást preferálja. Elektorok lehetnek a tartományi köztársasági szövetségi képviselők, az önkormányzatok tanácsnokai, a civil szervezetek jelöltjei és mindazok, akik össze tudnak gyűjteni száz aláírást, ami annyit jelen t, hogy a vajdasági magyarok első elektori közgyűlésén legalább néhány száz, de több mint ezer személy is megjelenhet. Az elektori megoldást a legerősebb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség már magáévá tette és támogatja még a Vajdasági Ma gyar Polgári Mozgalom is, a további három párt viszont azt szeretné, ha a Magyar Nemzeti Tanács tagjai közvetlen választásokról kerülnének tisztségükbe. vissza Medgyessy: a bővítés megállíthatatlan Medgyessy Péter miniszterelnök a sevillai EUcsúcs zárónapján magyar tudósítók előtt rámutatott: hazánk szempontjából a tanácskozás fő eredménye az, hogy megmutatkozott: a bővítés folyamata megállíthatatlan. Ezt kijegecesedett időrend támasztja alá: legkésőbb jövő év e lejére lezárjuk a felvételi tárgyalásokat, ezt követően nem sokkal pedig aláírhatjuk a csatlakozási szerződést, amelyet az év folyamán jóváhagyhatnak az EU nemzeti parlamentjei. 2004 elején teljes jogú taggá válhatunk és még abban az évben részt vehetünk a z uniós választásokon. Addig persze — tette hozzá a miniszterelnök — el kell végezni mindazt, amit az előző kormány elmulasztott a mezőgazdasági intézményrendszer, a gazdasági verseny és az audiovizuális tömegtájékoztatás kérdéseit illetően. Mint Medgyes sy Péter megerősítette, agrárkérdésben nem születtek döntések a sevillai csúcson, ezért a téma október elején ismét terítékre kerül. A magyar fél arra törekszik, hogy az új tagoknak jutó mezőgazdasági támogatások összege már három év alatt elérje azt az ér téket, amelyben a régi tagok részesülnek. Ezt a magyar kívánságot a miniszterelnök közölte mindazokkal a politikusokkal, akikkel a csúcs idején megbeszéléseket folytatott: a dán miniszterelnökkel, akinek országa július 1jével átveszi az EU soros elnöki ti sztét, és akivel megállapodott: július 10én ellátogat Dániába; Berlusconi olasz miniszterelnökkel, akivel július 4én Rómában találkozik; Giscard dEstaing volt francia elnökkel, az EU új alkotmányát kidolgozó konvent elnökével, aki Magyarországra szóló me ghívást fogadott el; Schüssel osztrák kancellárral, akivel — annak kezdeményezésére — szeptemberben határ menti találkozót tart; volt alkalma megbeszélésre Blair brit miniszterelnökkel, továbbá svéd kollégájával, akitől szintén meghívást kapott. Medgyessy kiemelte: találkozott valamennyi visegrádi ország kormányfőjével, és e találkozót június 29én újabb követi, ezúttal Esztergomban. A négy miniszterelnök akkor ünnepélyesen átgyalogol az ottani Dunahídon, s e szimbolikus helyszínen történik majd meg a vis egrádi csoport elnöki tisztségének átadása. Újságírói kérdésekre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: a csatlakozás után a magyar gazdák még a legrosszabb esetben is 3035 százalékkal nagyobb támogatást fognak kapni, mint azt megelőzően. Fontos az EU segítsége abból a szempontból is, hogy átalakulhasson mezőgazdaságunk termelési szerkezete, hogy új munkahelyek létesüljenek és hogy a magyar vidék fölzárkózzon az ország átlagához.
