Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-21
7 ebből fedezik majd a felvidéki magyar önkorm ányzati képviselők szakmai továbbképzését, és új személygépkocsit is szeretnének vásárolni. vissza A Medgyessyügy és a külpolitika 2002. június 21. 1:00 Veress Kata Magyarországon e ddig csak belterjesen, a belpolitikai kihatások szemszögéből foglalkoztak a Medgyessy Péter múltja körüli botránnyal. Holott az ügynek meglehetősen kényes külpolitikai vetületei is vannak – nyilatkozta az MNOnak Schöpflin György, Londonban élő politológustörténész. Véleménye szerint mind a NATOtagság, mind az EUcsatlakozás kérdésében kellemetlen kihatásai lehetnek a botránynak. Schöpflin György szerint ha abból indulunk ki, hogy a miniszterelnök igenis beismerte, hogy a kémelhárításnál dolgoz ott a kommunista időkben, akkor az egyrészt nagyon kényes dolog a NATO szemszögéből, hiszen feltételezhetően Medgyessy Péter jóval közelebb állt a kommunista vezetéshez, mint az eddig nyilvánvaló volt. "Másrészt, ugyancsak a NATO szemszögéből azért elgon dolkodtató az ügy, mert Medgyessy magától értetődően az egész szovjet kémelhárítási rendszerhez is közelebb állhatott. Nem szorul külön bizonyításra ugyanis az, hogy aki a magyar kémelhárításban dolgozott, annak a munkája valamilyen szinten összefonódott a KGBvel is. Mindez, ha csak kérdés szintjén is, de mindenképp megfordul a nyugateurópai politikusok fejében. Jelképesen szólva: Medgyessy Péter nem tehetné be a lábát a NATOba" - mondta Schöpflin György. A politológus szerint az ügy harmadik vetülete az EUcsatlakozás kérdése. NyugatEurópában természetesen ma már nem ítélik el, ha valaki a kommunista időkben főszereplője volt a politikai életnek. Ha viszont valaki a kémelhárításnál dolgozott, akkor már más megvilágításba kerül az egész, s megfordul a fejekben: lehetségese, hogy Magyarországot egy volt kémelhárító fogja bevinni az Európai Unióba? Ugyan a német választásokig Brüsszelben most nem fognak különösebben foglalkozni az EUcsatlakozással, de a kérdés ott fog lógni a levegőben. "Ha nyíltan ne m is fogják kimondani, de a háttérben mindenképpen érezhető lesz a kétség. Tudomásom szerint az Antallkormány idején a magyar hatóságok gyakorlatilag minden hajdani kémelhárítási tevékenységgel foglalkozó anyagot át kellett adjanak az Egyesült Államoknak. Ha pedig ez valóban így volt, akkor vajon az amerikaiak mit szólnak Medgyessy Péter múltbeli szerepvállalásához?" - tette fel a kérdést a politológus, és érdekesnek tartaná megtudni, hogy mi a budapesti amerikai nagykövetség és a NATOszóvivő álláspontja. Véleménye szerint ha kitérő választ is fognak adni, lehetetlenség, hogy ne foglalkoztatná őket is az ügy. Arra a kérdésre, hogy Putyin elnöknek miért nézhető el a KGBs múltja, míg Medgyessynek nem, Schöpflin György úgy válaszolt: egészen más a mérce a két ország között. Amit a Nyugat elnéz az orosz belpolitikának, azt az EUba készülő Magyarországnak már nem. Oroszország pedig, szemben Magyarországgal, még nem NATOtag. "A magyarországi alkotmányos rendszerben a miniszterelnököt gyakorlatilag nem lehe t eltávolítani. Ám ha Medgyessy Péter a helyén marad, az mindenki számára kényelmetlen nemzetközi helyzetet teremt. Magyarországon és Lengyelországban, ahol nem néztek úgy szembe a kommunista múlttal, mint Csehországban vagy Németországban, még sokáig felm erülhetnek hasonló esetek" - állítja Schöpflin György, aki szerint már csak ezen szempontból is kényelmesebb volt egy jobboldali kormány Magyarországon, hiszen a Medgyessy Péteréhez ha sonló politikai botrányok lehetősége jóval valószínűtlenebb volt. vissza
