Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-18
7 Magyarigazolványok: nem csökken az igény 2002. június 18. (9. oldal) Wagner T. István (Nagyvárad, Románia) A múlt hét végén az a hír kapott szárnyra, hogy Maros megyében 16r ól 10re csökkentették azoknak a tájékoztatási irodáknak a számát, amelyek közreműködnek a magyarigazolványokra vonatkozó kérelmek továbbításában. Az értesülés tévesnek bizonyult. A státusirodák csökkentésének hírét a román lapok röppentették fe l, s a megjelölt ok – amire különben Kelemen Attila megyei RMDSZelnök is hivatkozott – az igazolványok iránti érdeklődés mérséklődése volt. Ám csak az történt, hogy a Maros megye területén működő irodáknál átszervezték a munkát. Amint Székely Istvántól, a kolozsvári székhelyű központi tájékoztatási iroda vezetőjétől megtudtuk, a sepsiszentgyörgyi példát átvéve Maros megyében egy hete több helyen (különböző községközpontokban) nem mindennapos állandó nyitva tartással működtetik az irodákat, hanem úgy, hogy a hét egy meghatározott napján városi irodák munkatársai szállnak ki a helyszínre, előre egyeztetett és meghirdetett időpontban. Miután az információs irodák vezetői rendszeresen összesítik tapasztalataikat, a hatékonyabb példa láttán fölbuzdulva a Maros m egyeiek az átszervezéssel elérték, hogy a náluk újnak számító módszerrel már az első héten húsz százalékkal több kérvényt nyújtottak be, mint korábban. Mint kiderült, az érdeklődés bizonyos fokú csökkenéséről Erdélyszerte általában lehetett beszélni, de e z nem új keletű jelenség, hanem a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdésének normális következménye volt. A január végi – február eleji kezdeti „lelkesedést” követően, amikor is heti 1314 ezer kérelmet regisztráltak, az utóbbi hónapok átlaga 89 ezer kö rül mozog, ami Székely István szerint tartható a továbbiakban is. A magyarigazolványok iránti igény tehát nem csökken Erdélyben. Bihar megyében pedig ennek láttán az RMDSZ arra készül, hogy jobban aktivizálja az oktatási támogatások iránt érdeklődőket. Err e a támogatási formára ugyanis eddig sokkal kevesebb jogosult nyújtott be igényt azok közül, akik magyarigazolványért már folyamodtak. vissza Státusjelentés: az ET szakértője a sajtópolémiáról 20020618 (a nyomtatott MH cik ke) Meglepetten értesült hétfőn lapunktól Erik Jürgens, az Európa Tanácsnak a státustörvényről, illetve az annak elfogadása után kialakult helyzetről jelentést készítő holland alkotmányjogász arról, hogy készülő beszámolója vihart kavart Magyarországon. S zerinte az, amit elkészített, egyelőre nem más, mint egy tervezet, amelyet az ET jogi bizottsága várhatóan jövő héten, parlamenti közgyűlése pedig szeptemberben vitat meg. "A bizottsági ülésen jelen lesznek a magyar, illetve a szlovák és a román képviselők is, kifejthetik véleményüket, s ha a testület ezeket elfogadja, módosul a mostani szöveg is" - magyarázta. Mint ismeretes, a holland szakértő elemzését múlt héten ismertette a Népszabadság, s sorra reagáltak rá a magyar politikusok. Jürgens az idézett ré szletek elemzése elől elzárkózott, mondván: károsnak tartja azt is, hogy valaki - szerinte a magyar ETképviselők egyike - kiszivárogtatta a jelentés tervezetét. "Ezt a vitát nem a sajtóban kell lefolytatni, ez ugyanis csak fölösleges indulatokat gerjeszt" , érvelt a szakértő, aki amúgy állítólag a státustörvény visszavonását és új, a szomszédokkal egyeztetett jogszabály elfogadását javasolja. Jürgens márciusi budapesti látogatásán még a jogszabály módosítását, illetve kétoldalú egyezségek megkötését javasol ta a szomszédokkal. Az ET jelentéstevője cáfolta több magyar politikus azon állítását, mely szerint neki Európa összes, a státustörvényhez hasonló jogszabályát elemeznie kellett. "Ezt a munkát a velencei bizottság már elvégezte, az én megbízatásom csak a magyar jogszabályra vonatkozott" - szögezte le a Magyar Hírlapnak Erik Jürgens. vissza Nagy Iván Zsolt A szürkeség reménye 20020618 (a nyomtatott MH cikke) Találgatják már egy ideje KözépEurópában: mely ország mely kormán ya lesz képes végre túlélni egy választást? Esélyes akadt már több is, a választók azonban végül mindenkit elcsaptak. Ha tehát ebből indulunk ki, úgy szombat óta elmondhatjuk, hogy a cseh szociáldemokraták e régió legsikeresebb politikusai: négy évig kormányoztak, majd egyértelműen győztek újból, összehozhatják a parlamenti többséget, rá adásul legfőbb ellenfelük az elmúlt tizenkét év legrosszabb eredményét produkálta. A valóságban azonban sem Csehország, sem az azt vezető szocdemek elmúlt négy éve nem volt sikertörténet. A gazdaság még csakcsak. Bár ez évre rekordméretű költségvetési hi ányt jósolnak, de az utóbbi két
