Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-08
7 Tar Zsuzsanna Több hazai nemzetiség támogatná egy emberi jogi, antidiszkri minációs kérdésekkel és kisebbségekkel foglalkozó tárca létrehozását. Az új kormányzattól a kulturális autonómia megteremtését várják, h iszen enélkül, mint a Német, a Horvát és a Görög Országos Önkormányzat vezetői elmondták, nincs megfelelő hátterük, illetve reménykednek, hogy megoldódik végre a rég hiányolt kisebbségi parlamenti képviseletük is. Megérett, sőt túlérett a hely zet a magyarországi nemzetiséggel kapcsolatos politika újrafogalmazására, a „helybenjárás” tovább nem vállalható – vélekedett Heinek Ottó, a Német Országos Önkormánzat elnöke. Az elnök szerint az egyik legfontosabb teendő a kisebbségi törvény és a hozzá ka pcsolódó jogszabályok reformja. Stabilizálni kell a kisebbségi önkormányzati rendszert, a visszaélések visszaszorítására szükséges volna a választási szabályok módosítása, s pontosításra szorul a helyi és a kisebbségi önkormányzati testületek kompetenciavi szonya is. Heinek Ottó hiányolta a szankciórendszert és olyan finanszírozási megoldásokat szorgalmazott, amelyek a ténylegesen ellátott közfeladatokhoz igazodnak. – Elsősorban az országos önkormányzatok számára kell olyan jogi és pénzügyi garanciákat terem teni, amelyek képessé teszik őket oktatási és kulturális intézmények működtetésére, fenntartására – mondta Heinek. A Kisebbségi Közalapítványt – mint a legjelentősebb állami forrásokkal rendelkező intézményt – meg lehetne szüntetni és pénzeszközeinek felos ztását az érintettekre bízni. Az elnök szerint a kisebbségi oktatást a kétnyelvűség és a tannyelvűség irányába kell fejleszteni. – Biztosítani lehetne a szaktárgyak kétnyelvű és tannyelvű oktatására képes pedagógusok hazai képzését – emelte ki. – Szeretnén k, ha az új kormány visszaállítaná a kisebbségi oktatási állami kiegészítő normatívák felhasználási kötöttségét, és biztosítaná a kisebbségi önkormányzatok ellenőrzési jogát – mondta Heinek. Hozzátette: az önkormányzati címzett és céltámogatási rendszerben preferálni kell a nemzetiségi nevelési, oktatási intézmények bővítését, létesítését. Leszögezte: a kisebbségek parlamenti képviseletét is meg kellene oldani. – Választással legitimált teljes jogú képviseletet tudunk elfogadni – mondta. A kétkamarás elképz elések szerinte csak abban az esetben fontolhatók meg, ha a második kamara megfelelő hatáskörrel bírna. – Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy méltó rangot kapjon a kisebbségek államigazgatási kezelése – jelentette ki. Erősíteni kell a Nemzeti és Etnikai Kise bbségi Hivatal kormányzati koordinatív szerepkörét, felügyeletét pedig a miniszterelnökséghez rendelni. A legfontosabb tárcáknál és háttérintézményeiknél önálló szervezeti egység foglalkozzék a hazai kisebbségek ügyeivel. – Támogathatónak tartjuk egy ember i jogi, antidiszkriminációs kérdésekkel és kisebbségekkel foglalkozó tárca létrehozását, és a kisebbségi ombudsman hatásköreit is meg kell erősíteni – hangsúlyozta. – Fontosnak tartom a kisebbségek parlamenti képviseletét, ám előbb mégis a kulturális auto nómia jogi és anyagi garanciáit kellene megteremteni a hazai nemzetiségek számára, hiszen kulturális intézményeink nélkül nincs megfelelő hátterünk sem – vélekedik Karagics Mihály, a Horvát Országos Önkormányzat elnöke. A vezető kiemelte: a kisebbségek töb bsége részt szeretne venni a regionális és határokon átnyúló együttműködésekben, hiszen segítségükkel meg lehetne könnyíteni a szomszédos országokkal való kapcsolatfelvételt, valamint javítani lehetne a magyarországi és az anyaországi kisebbségek együttműk ödését is. – Szükség van a kisebbségi törvény módosítására, ezen belül pedig el kellene fogadni egy olyan jogi szabályozást is, amely a kulturális autonómia területét illetően nemcsak az intézmények átvételét engedélyezné, hanem azok létrehozását is – köz ölte Linzisz Jorgosz, az Országos Görög Önkormányzat elnöke. Elmondta: a legtöbb hazai kisebbségnek magának kell megteremtenie kulturális és kutató intézményeit, ehhez pedig további forrásokra van szükség. Ami pedig a görög vezető parlamenti képviseletre v onatkozó javaslatait illeti: szerinte átmeneti megoldás lehetne az is, ha az országos kisebbségi önkormányzatok delegálhatnának egyegy képviselőt az Országgyűlésbe, akiknek hasonló jogaik lennének, mint az országgyűlési képviselőknek, csak
