Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-06
9 Különösen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői kapták fel a fejüket, amikor részben Antall József, részben pedig a jelenlegi magyar kormány szemléletével szemben ön tízmillió magyar miniszterelnöké nek tartja majd magát, aki felelősséget érez tizenötmillió honfitársának sorsáért. Mit jelent majd a gyakorlatban ez a hangsúlybeli különbség? Nagy tisztelője vagyok Antall Józsefnek és politikai életművének. Mindezek tudatában is azt kell mondanom, hogy rendszerváltó miniszterelnökünknek az a kijelentése, hogy ő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke, félreérthető. Ami a politikában, különösen a mi térségünkben, nem a legszerencsésebb. Az én értékrendem minden magyar, minden szomszédos ország és mi ndenki más számára egyértelmű. Közjogilag tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke leszek, aki felelősséget érez tizenötmillió magyarért. Ez a felelősség azt jelenti, hogy életrevaló és hatékony eszközökkel kell segítenünk a határon túli magyarság nemz eti azonosságtudatának megőrzését és gyarapítását. Célirányosan segítjük majd elő azt, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, szellemiekben gyarapodjanak és anyagi jólétben éljenek. A kampányban gyakran úgy fogalmaztam: tízmillió magyar miniszterelnöke lesze k, nem kétszer öté. Ez a mondat a nemzet újraegyesítésére, a társadalmi béke iránti elkötelezettségemre utal. Az eltelt több mint egy évtizedben a magyarországi közalapítványok révén kialakult az anyaországi támogatások odaítélésének és folyósításának vis zonylag jól működő rendszere. Főleg az elmúlt négy esztendőben azonban kiskapuk nyíltak. Egyesek a szakmai bizottságokat és a határon túli alkuratóriumokat megkerülve jutottak nem is kevés pénzhez. Olvashattunk olyan törekvésekről is, amelyek közhasznú tár saság megalapítását szorgalmazták. Ezek átvennék a közalapítványok eddigi szerepét. Önök milyen stratégiával készülnek a határon túli magyarok támogatására? A kérdés még kissé korai, hiszen a koalíciós egyeztetések elején tartunk. Azt azonban elmondhatom, hogy erről a kérdésről is világos elképzelésem van, amelynek az a lényege, hogy a kiskapukat bezárjuk, a támogatást mindenki számára átláthatóvá tesszük, s olyan értékelő rendszert építünk ki, amely a lehető legnagyobb mértékben kiszűri az elfogultságokat , és szavatolja, hogy valóban a legjobb pályázatok kapjanak támogatást. Nemcsak a magyarországi társadalmat jellemzi a politikai sokszínűség, hanem a határon túli magyar nemzeti közösségeket is. Szlovákiában az MKP értékrendje a jelenlegi legerősebb kormá nypártéhoz áll a legközelebb. Az RMDSZben, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségében és a vajdasági magyar pártokban is akadnak hasonló szemléletű, markáns platformok. Ezeket a tényeket figyelembe véve milyen kritériumok alapján kívánnak együttműköd ni a határon túli magyarság pártjaival és más érdekszervezeteivel? Világos és egyértelmű elvek alapján. Azt, hogy melyik párt és ki egyegy határon túli közösség legitim képviselője, nem Budapesten döntjük el. Ennek a meghatározása az ottani közösségek sz uverén és demokratikus joga. Nem folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy akik velünk szimpatizálnak, azokat nagyon szeretjük, a többieket meg nem annyira. Nekünk a határon túli magyar pártokkal és közösségekkel nemzetstratégiai célokban kell egyetértenünk. Együ ttgondolkodásunkat a politikai értékrendek nem befolyásolhatják, ha azok európai léptékűek. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyik nyilatkozatában nemrég azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet mindenben egyeztetett velük és kivétel nélkül támogatta az MKP eurokonform törekvéseit. Korábban ez nem így volt, mert Bugár Béla szerint a Hornkormány valójában az ő hátuk mögött, a szlovákiai magyar párt fenntartásait félresöpörve egyezett meg Mečiarékkal az alapszerződésről. Önök melyik gyakorlatot követik majd? Már a két választási forduló között levélben fordultam minden határon túli magyar párt vezetéséhez. Ebben kifejtettem, hogy a határon túli magyarpolitikában, a szomszédságpolitikában fontosnak tartjuk, maximálisan figyelembe vesszük az ő álláspontju kat, az ott élő nemzeti közösség érdekeit. Mielőbb szeretném informális eszmecserére Budapestre hívni az említett pártok vezetőit, szeretnék mielőbb találkozni az ottani civil szerveződések képviselőivel is, hogy zavartalan és eredményes legyen a kapcsolat unk, s hogy a kölcsönös bizalom légkörében rendezhessük meg a Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozását. A kedvezménytörvény ügyében a magyar kormány csak a szlovák kabinettel nem jutott egyezségre. Láte esélyt a mielőbbi megegyezésre? A jelenle gi helyzet azért bonyolultabb. Ugyanis a jelenlegi magyar kormány elmulasztotta azt, hogy kellő időben tárgyaljon a szomszédos országok illetékeseivel. Emiatt aztán időzavarba
