Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-31
7 külpolitikai témák közül az SZDSZ csupán a szomszédságpolitikával, illetve a határon túli magyarság témájával foglalkozik részletesen. (Tal án válaszként a jobboldal vádjaira, amelyek szerint e párt nemzetietlen lenne.) Nézzünk ebből egy jellegzetesen SZDSZes mondatot: A határon túli magyarokat segítenünk kell abban, hogy ha akarják, akkor szülőföldjükön, más ország állampolgáraként megőrizhe ssék magyarságukat, és állampolgári kötelezettségük maradéktalan teljesítése mellett szorosabbra fűzhessék kapcsolatukat Magyarországgal. (A mondat azért jellegzetesen SZDSZes, mert egyrészt szerepel benne a ha akarjákkifejezés — a párt kész segítséget n yújtani a nemzeti önazonosság megőrzéséhez, de ezt nem nyilvánítja kötelezőnek — , másrészt pedig ott van az állampolgári kötelezettségük maradéktalan teljesítése mellett szövegű kitétel. Az SZDSZ nem kívánja szembefordítani a határon túli magyarságot a töb bségi nemzetekkel.)Nézzük, mit tartalmaz e témában az MSZPprogram! A Magyar Szocialista Párt számára a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősség és a velük való kapcsolatok ápolása közös nemzeti ügy. A történelmi okokból határainkon túl él ő magyarság megmaradása, nemzeti önazonosságának megőrzése Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerében döntő változást hozott, hogy tagja lett a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATOnak. A kormányprogram ennek nem csupán biztonsági, hanem min denekelőtt politikai jelentőségét húzza alá. Leszögezi, hogy a taggá válás megerősítette az ország biztonságát és szilárd kötődését a fejlett demokráciák közösségéhez. Magyarország biztonságának legfőbb garanciáját — a XXI. század új típusú kihívásait is t ekintetbe véve — az új kormány is abban látja, hogy megvalósuljon a teljes integráció az északatlanti szövetségbe. Az előző négyévinél várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a transzatlanti kapcsolatrendszer ápolása. Az új kabinet elsőrendű jelentőséget tulajdo nít a NATO fennmaradásának, a szövetség megújításának, s támogatja az erre irányuló törekvéseket, a képességek, eszközök, tervezési, parancsnoki struktúra modernizálását. Ígéretet tesz az új kormány arra, hogy teljesíti a szövetségen belül Magyarországra h áruló kötelezettségeket, jelezve ugyanakkor, hogy az ország teherbíró képességét figyelembe véve vállal majd további hozzájárulásokat. Külön aláhúzza a kormányprogram a NATO lényegét szimbolizáló, a Washingtoni Szerződés V. cikkelyében kimondott kollektív védelmi funkció fontosságát. Külügyi bizottsági meghallgatásán Kovács László külön is kiemelte, hogy az új kormány támogatja a NATO további bővítését, mint a térség stabilitását erősítő tényezőt. A közeli európai uniós felvételben reménykedő Magyarország hozzá kíván járulni a NATO és az Európai Unió stratégiai partnerségének kialakításához, az EU közös védelmi és biztonságpolitikájának kialakításához. Üdvözlik a NATO — Oroszország Tanács létrehozását. A NATO és az Európai Unió egyaránt egy közös értékrend vállalását jelenti, s az új kabinet ennek a demokratikus értékrendnek a szellemében alakítja politikáját. Tudatában van annak, hogy ezt Magyarország szövetségesei és partnerei el is várják, s ezen értékek szellemében járulhat hozzá az ország hasznosan a kö zépeurópai stabilitás erősítéséhez. A NATOtagsággal, mint a dokumentum fogalmaz, új dimenzióba kerültek a magyar honvédelem feladatai. Magyarország az V. cikkely értelmében nem csupán arra számíthat, hogy külső agresszió esetén szövetségesei a segítségé re sietnek, hanem hasonló helyzetben hozzá kell járulnia a kollektív védelem erősítéséhez. NATOfelvételünkkel ugyanakkor még nem következett be minőségi változás a magyar katonai képességekben, sőt a hadsereg állapota tovább romlott. Akár a NATO többi tag jának, Magyarországnak is házi feladata kisebb, ütőképesebb, modernebb haderő kialakítása. Az új kormány elengedhetetlennek tartja, hogy javuljon a Magyar Honvédség társadalmi elismertsége. A haderőreform ugyan beindult, az átalakítási terv végrehajtását a zonban megkérdőjelezi, hogy hiányzik a megfelelő költségvetési háttér, s nem készült el a menetrendben 2006ra ígért technikai korszerűsítési program sem. Nehéz feladatot vállalt a honvédelmi tárca új irányítója, akinek a kevéssé profeszszionális kisgazda vezetésű minisztériumot kell ismét pályára állítania. Juhász Ferenc parlamenti meghallgatásán leszögezte: a honvédelmi kiadások nőttek, miközben a hadsereg megítélése romlott, s a NATOtól elégtelen bizonyítványt kapott a légierő és a szárazföldi csapatok működése egyaránt. Magyarország egyre csökkenő arányban felelt meg NATOkötelezettségeinek: 1999ben a
