Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-24
10 két ország közötti politikai kérdéseket, a kedvezménytörvény végrehajtására vonatkozóan viszont néhány technikai aspektus még tisztázásra vár. A bukaresti kabinet ezért a jövőben nem a megállapodásra, hanem inkább a kedvezménytörvényre kíván koncentrálni. A jogszabályra vonatkozó részletkérdéseket pedig a román – magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségügyi bizottságában tekintik majd át. vissza Randevú Trencsénben Benelux – visegrádi találkozó a NATObővítés jegyében 2002. május 24. (9. oldal) Kocsi Margit Ma és holnap Trencsénben tartják a háro m Benelux állam és a négy visegrádi ország kormányfőinek informális találkozóját, amelyen Magyarországot – a kormányváltás miatt – Stumpf István kancelláriaminiszter és Bába Iván, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára képviseli. A hetes integrációs c súccsal összefüggésben lapunknak nyilatkozva rendkívül óvatos várakozásának adott hangot Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Stratégiai és Védelmi Hivatal igazgatóhelyettese. Érdeklődésünkre, hogy osztjae a házigazda szlovák kormányfő vé leményét, amely szerint az összejövetel remek alkalom lesz arra, hogy a visegrádiak minél több, kedvező EUcsatlakozási tapasztalatot vegyenek át a beneluxi hármastól, és hogy megújítsák saját négyes együttműködésüket, Tálas Péter rendkívül visszafogottan reagált. Emlékeztetett arra, hogy az 1991 – 93as hőskor után a visegrádi együttműködés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Rendkívül erős viták osztották meg a négy országot 1994 – 98 között, s csak azután változott a helyzet némileg, amiben Magyarorsz ágnak komoly szerepe volt. Rendszeresek lettek a különböző szintű találkozók, majd a V – 4ek kormányfői 1999ben konkrétan kijelölték azokat a területeket, amelyek beletartoznak a megújuló visegrádi együttműködésbe. A megújulás azonban inkább formális, sem mint tartalmi volt, alapvetően két okból. Egyrészt az integráció, előbb a NATO, majd az EUcsatlakozás, kemény versenyfutásba hajszolta a visegrádiakat egymás között. Másrészt, bármennyire is magasztalta a regionális összefogást, a Nyugat is megosztotta ő ket, amikor Szlovákiát kihagyta a NATObővítés első köréből, azután az uniós csatlakozásra leginkább esélyes tagjelöltek luxemburgi csoportjából is. A jelek ráadásul arra mutatnak, hogy ha mégis megpróbálkoznak a saját vagy a térségi érdekek érvényesítésév el, úgy nyugati részről rendre komoly akadályokba ütköznek. Főleg az EUbővítéssel kapcsolatban érzékelhető, hogy a csatlakozási tárgyalásokon igyekeznek nagyon elkülönítetten tárgyalni a tagjelöltekkel, állítja Tálas. A magyar szakértő ugyanakkor határoz ottan azt vallja: az integrációs folyamatban csínján kell bánni az érdekegyeztetéssel, hiszen Lengyelország mezőgazdasági problémái egészen mások, mint a szlovákiaiak vagy a magyarországiak. Viszont már eddig is többet tehettek volna a visegrádi országok a tárgyalási elvek közös álláspontjának kialakításában és bizonyos vélemények megfogalmazásában, mint amennyit eddig tettek. „Meggyőződésem, hogy a négy állam politikusainak erőteljesen oda kellene figyelniük egymás politikai pozícióira, s óvakodni kell az olyan csörtékről, amelyekre a Benesdekrétumokkal kapcsolatban került sor” – érvelt a továbbiakban Tálas Péter. Mint mondotta, a jövőbeli együttműködésben komoly szerep és felelősség hárul a szakértőkre: nekik kell ráirányítaniuk a politikusok figyelmét a lehetőségekre és a buktatókra. E téren eddig sok volt a hiányosság, ami alapvető hiba. A lengyelek nagyon prüszköltek akkor, amikor Magyarország megállapodásra jutott az EUval a földkérdésben, miszerint „rontjuk az ő pozícióikat”, most pedig, amikor ők né mileg kedvezőbb eredményt értek el, itt Magyarországon hallhatók olyan hangok, hogy „újra kell tárgyalni” az érintett fejezetet. „Úgy gondolom, ezekben a kérdésekben eddig még a teljesen magától értetődő információcsere sem valósult meg a négy ország közöt t, ahogy azt az 1999es kormányfői dokumentum előírja” – zárta mondandóját a szakértő. vissza
