Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-23
8 A jövő héten megalakuló Medgyessy — Kunczekormány programja külön fejezetben foglalkozik a politikai intézményrendszerrel. Az Államszervezetkormányzásjogszolgáltatás című fejezete kité r az intézmények átalakítására, a demokratikus kormányzás feltételrendszerére, az igazságszolgáltatás reformjára. A dokumentum szerint a kormányzás modern szociáldemokrata alapeszmékből kiinduló, liberális és konzervatív értékeket is érvényesítő irányítást jelentene. A kormányprogram az Európai Unió normáinak megfelelő nemzeti kormányzást ígér, ezért kezdeményezi az alkotmány módosítását, az államszervezet szükséges átalakítását. Új alkotmánnyal érhetők el olyan politikai célok, mint — a választójog reform jával — a kisebb létszámú parlament létrehozása; az önkormányzati rendszer átállítása a regionalizmus követelményeire, új önkormányzati jogszabályok megalkotása; az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése. Az új kabinet ígéri: haladéktalanul tárgyalást kezd a parlamenti ellenzékkel az alkotmányozásra vonatkozó álláspontok tisztázására. Az új kormány igényli a parlament politikai ellenőrző tevékenységét. Kezdeményezi az Országgyűlés hetenkénti ülésezésének vis szaállítását, lehetővé kívánja tenni, hogy az interpellációs jog elsősorban az ellenzéki képviselők rendelkezésére álljon; az ellenzék által igényelt vizsgálóbizottságok létrejöttét nem gátolja. A végrehajtó hatalom számít az Állami Számvevőszék és az álla mpolgári jogok országgyűlési biztosának kritikájára, a bírálatok alapján a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A kormány nemcsak a maga számára kedvező alkotmánybírósági döntéseket hajtja végre, hanem a hátrányosakat is, és tartózkodik a tuda tosan alkotmányellenes törvényjavaslatok előterjesztésétől — olvasható a programban. Az MSZP és az SZDSZ azt ígéri, a kormány nem fog politikai befolyást gyakorolni a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságokra, illetve egyértelműen támogatja az 1997ben elkezdett, de később félbehagyott igazságszolgáltatási reformot. Az ehhez szükséges költségvetési eszközöket az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátja. Helyesnek nevezi a program, hogy az igazságügyi igazgatás a kormánytól a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) került. Megszüntetnék annak a lehetőségét, hogy a kormány a költségvetésen keresztül befolyásolhassa a bírói és ügyészi szervezetet. Az OIT elnöke, illetve a legfőbb ügyész — az Országgyűlés ált al elfogadott középtávú finanszírozási terv alapján — , az Alkotmánybírósághoz hasonlóan, önállóan terjesztené be költségvetési tervét a parlamentnek. A szocialista — szabad demokrata kabinet jövőre létrehozná a három ítélőtáblát és a fellebbviteli főügyészs égeket (Budapesten, Pécsett és Szegeden). A jogrendszerben is nagyobb jelentőséget kapnának a különböző mediációs, egyeztetési, választott bírósági eljárások. A szociálisan rászorulók részére kiépítenék az Európában a nép ügyvédje címen ismert intézményren dszert, amelyben az erre rászorulók szakszerű tanácsadást, szükséges esetben ingyenes eljárási jogi képviseletet kaphatnak. A következő négy év jogalkotásának alapja az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A programban a 2003 — 2005 közötti időszakra szerepel az új Ptk. négy részének önálló parlamenti tárgyalása: a személyi jog (természetes és jogi személyek, személyiségvédelem); a dologi jog (tulajdon, használati és zálogjog); a családi jog és az örökjog. A szerződési és kártérítési jog kodifikációja feltehetőe n csak 2005 — 2006ra fejezhető be. A polgári törvénykönyv reformja keretében újra kodifikálásra kerülne az egyesületi jog, az alapítványi jog, a szövetkezeti törvény, az ingatlantulajdon és ingatlanhasználati jog, valamint az ingatlannyilvántartás. A korm ányzati ciklus végére reális tervnek nevezi a dokumentum egy modern és egységes büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotását. Indokolt már a kormányzati ciklus elején olyan általános bűnmegelőzési törvény elfogadása, amely egyben az áldozatvédelemről is gondos kodik. Mivel az Európai Unió államaiban százezer lakosra nyolcvan, nálunk pedig százhatvan börtönlakó esik, a szabadságvesztés helyett növelni kell a más típusú büntetések szerepét. A kormány a médiatörvény módosításának kezdeményezésével csökkenteni kívá nja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a közszolgálati média pártpolitikai kötöttségeit és egyben garantálni kívánja gazdasági működőképességüket.
