Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-23
6 tűnik, hogy az őszi, prágai csúcstalálkozón a tizenki lenc mostani tagállam hét jelentkező országot hív meg 2004es csatlakozásra. E szerint Albánia, Macedónia és Horvátország ebben a körben nem jut be. A hetes NATObővítés legnagyobb híve az Egyesült Államok: Washington szerint Észtország, Litvá nia és Lettország „történelmi jóvátételként” is rászolgál a felvételre, emellett – hiszen saját haderejük kialakítása a nulláról kezdődött tíz éve – katonai fejlődésük is ígéretes. Szlovákia, amely négy éve Vladimír Meciar hibájából maradt ki, voltaképpen csak behozza a lemaradását – ha behozza. Ha ugyanis ismét „Vlado” alakít kormányt Pozsonyban, akkor előfordulhat, hogy északi szomszédunk ismét kimarad. A NATOtagságnak nincs olyan fejezetekre bontott, tételes feltételrendszere, mint az EUcsatlakozásnak, de nyilvánvalónak kell lennie a bizalmi, demokratikus alapfeltételek teljesülésének és a kölcsönös védelemhez való hozzájárulás megkérdőjelezhetetlen szándékának. Meciar ezt a bizalmat játszotta el. A NATOban azonban nagyon azt remélik, hogy Meciar ellen zékben marad, Pozsony pedig bekerülhet. Szlovénia körül gyakorlatilag nincs vita, legfeljebb az országon belül. A felmérések szerint nem biztos, hogy a Jugoszláviából és a Balkánból kimenekült ország szavazóinak többsége egyetért az atlanti csatlakozással. Vita van viszont Románia felvételéről, amely a NATO szempontjából a bővítési kör legnagyobb nyeresége lenne – földrajzi fekvése, geopolitikai fontossága és haderejének meglévő, illetve potenciális kapacitása miatt is. Felvételét négy évvel ezelőtt Francia ország hiába szorgalmazta, mert akkor a politikaibiztonsági (bizalmi) feltételek nem teljesültek. Ma már sokkal inkább teljesülnek, de még mindig sok a kétely. Bulgária esetében a NATO hozadéka a nagyobb balkáni stabilitás, valamint KözépEurópa és Töröko rszág összekapcsolódása. Ahogy Szlovákia és Románia esetében, úgy Szófiánál is szempont, hogy végleg „átkompolna” az orosz befolyási övezetből a nyugatiba. A bolgárokkal szemben azonban komoly kételyek is vannak: a demokrácia és a jogállam bizonytalansága, a szervezett bűnözés hatalmi befolyása, a hadsereg ziláltsága merül fel. Van egy geopolitikai tényező is: Bulgária mindig könnyen vitába keveredhet Szerbiával Macedónia miatt, amely már többször volt a balkáni „puskaporos hordó kanóca”. Ezzel együtt jelen leg a bolgár felvétel is bizonyosnak látszik. A nagycsoportos bővítés „ára” az lehet, hogy – szemben a korábbi magyar, cseh és lengyel csatlakozással – a NATO most konkrét elvárások határidős teljesítését is megkívánja majd az új tagoktól. Az viszont bizon yos, hogy a konszenzus marad minden döntés módja, tehát egyetlen tagállam sem kényszeríthető olyasmire, amit nem akar. Magyar szempontból a hetes bővítés üdvözölhető: hazánk egyszerre több irányban is közvetlen földrajzi összeköttetésbe kerül a szövetségge l, és újabb stabilizáló tényezőhöz jut a szomszédpolitikában. vissza A román kormánypárt nem kíván újabb státusvitát Az államközi kapcsolatok és a két szociáldemokrata párt közötti kapcsolat bővítési lehetőségeiről, a közös regionális problémákról tárgyal ma Budapesten a kormányzó Román Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége az MSZP vezetőivel. A bukaresti kormánypártot Cosmin Gusa főtitkár és Victor Bastinaru, a PSD Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának vezetője képviseli. Bastinaru a Népszavának nyilatkozva elmondta: a MSZP választási sikere új fejezetet nyit a két szociáldemokrata párt viszonyában. Noha hagyományosan jó a két párt kapcsolata, az új helyzetben szükségesnek tartják a nemzetközi és államközi kapcsolatok közö s áttekintését és értékelését, valamint a PSD — MSZP jövőbeli együttműködési lehetőségeinek számbavételét. A román politikus szerint a tárgyalások során elkerülhetetlenül terítékre kerül a státustörvény, illetve az Orbán — Nastase egyezmény kérdése is, de a PSD nem kíván újabb polémiát. Bastinaru jelezte: a román kormány álláspontja szerint a tavaly decemberben aláírt egyezmény tartalmát nem kell módosítani. Az egy érvényes nemzetközi egyezmény, s mint olyan, tiszteletben kell tartani. Természetesen tárgyalun k a kérdésről, de nem szeretnénk semmit megelőlegezni, és főképp nem szeretnénk, ha újra az érdeklődés középpontjába kerülne, vagy ha negatívan befolyásolná a román — magyar kapcsolatokat — mondta a politikus. vissza Gál Mária NÉ PSZAVA Kedvező jelentés bírálatokkal
