Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
14 egyetemén Illés Iván, az MTA regionális kutatások központjának volt igazgatója kifejt ette, ma már Brüsszel sem sürgeti annyira a regionalizációt, mint néhány éve. Förster professzor előadásában két magyar vonatkozású példát is hozott arra, mitől működhet jól és mikor nem váltja be a hozzá fűzött reményeket egy határon át nyúló eurorégió. T apasztalata szerint túl nagy méretei, általános gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, valamint a közös kulturális örökség hiányában nem működik, vagy csak alig a Lengyelország Szlovákia, Ukrajna, valamint három magyar megye részvételével alakult r égió. Az alapítók túlságosan sok jelentkezőt, csatlakozni vágyót fogadtak be, így nehezebb megtalálni közös céljaikat. Lapunknak leszögezte, hogy az egymás iránti megértés, jó szándék és tolerancia nélkül a gazdasági együttműködéssel sem érdemes kísérletez ni, hiszen a sikeres együttműködés a közös problémák felismerésével és a megoldások megtalálásával kezdődik. A határvidéken a közös megértést az iskolában kell elkezdeni tanítani, méghozzá a közeli szomszéd ország nyelvének oktatásával. BadenWürttembergb en a konferenciának és a keleteurópai hetek rendezvénysorozatnak otthont adó német tartományban például ennek jegyében kezdték el a határvidéken a francia nyelv oktatását már az általános iskolában. A keleti tartományok határán pedig a lengyel nyelv oktat ását vették tervbe, de még egyikről sem mondható el, hogy zökkenőmentesen elterjedt volna - a szülők például attól félnek, hogy gyermekeik le fognak maradni, ha két évvel később kezdenek angolul tanulni. Förster szerint Bukarest regionalizáció iránti mély szkepszise és gyanakvása lassította sokáig a folyamatot. De Szeged és Temesvár együttgondolkodása látványos eredményekhez vezetett. A temesvári nemzetközi repülőtér és sok egyéb tényező végül azt hozta magával, hogy Romániának ez a területe fejlődött az u tóbbi években a legdinamikusabban. De éppen mivel a Tübingeni Egyetemen Försterék elemzik a régió eddigi tevékenységét, a professzor nagyon is kevesli az eddig elérteket. Az aradi és szegedi, valamint az újvidéki hivatalokban jó ötletekkel teli fiatalember ek ülnek - meséli tapasztalatait , és a politikai háttér híján mégsem tudnak eredményt elérni. Illés István, aki áttekintette a visegrádi együttműködés tagországainak eddig a regionalizációban elért eredményeit, arra a következtetésre jutott, hogy már Br üsszel sem erőlteti annyira az arányos méretű régiók létrehozását, mint néhány éve. Lapunk kérdésére azt is kifejtette, hogy miközben nyilvánvalóvá vált, hogy például Magyarország és Csehország nem tudja befejezni csatlakozásunk előrelátható időpontjáig a regionalizációs folyamatot, az is kiderült, hogy Pozsony, Prága és Budapest fölötte állnának a strukturális támogatások igényléséhez szükséges 75 százalékos, maximális jövedelmi átlagnak. Szintén tudható, hogy a csatlakozás utáni oktatások tekintetében a v isegrádiak messze elmaradnak majd attól a szinttől, ami például Portugáliának jutott. A keleteurópai régiók tapasztalatlanságát és hatékonyságának alacsony szintjét említette Illés. Ez arra indította Brüsszelt, hogy ne erőltesse tovább a tagjelöltek decen tralizációs folyamatait, hogy a PHAREpénzek továbbra is a központi kormány kezében legyenek, és lényegében szabadon dönthessenek felhasználásukról. Illés szerint ezért került le a régiókialakítási program a tagjelöltek napirendjéről. vissza Zipernovszky Kornél/Stuttgart Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - M aNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
