Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
12 olyan országokat is bevenni, amelyek nem mindenben felelnek meg a csatlakozási feltételeknek. Túl azon, hogy ez a NATO bizonyos fellazulását eredményezheti, ez számunkra azért sem örömteli kimenetel, m ert ellentétes a bővüléssel szembeni várakozásainkkal. A magam részéről szimpatikusnak találom egy amerikai honatya felvetését, mely szerint a NATOban egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely lehetővé tehetné egy szövetséges állam NATOtagságának felfüggesztését, ha annak demokratikus mibenléte megkérdőjelezhető lenne. Persze tudom, egy ilyen formula kidolgozása és elfogadtatása nem lenne egy sétagalopp. Ebben a vonatkozásban nemcsak drukkerek, hanem résztvevők is vagyunk, ergo a mi magatartásunk is megmérettetik. Érdekünk a NATO EUtagsággal, illetve jelöltséggel járó kötelezettségeink elégséges és szükséges teljesítése és hozzájárulásunk elfogadtatása a két szervezettel. Elkerülendő: — mind a túlbuzgóság (ami az első ciklus kormányánál volt tap asztalható dörömbölés a NATO ajtaján, amikor világos volt, hogy nem jöhet pozitív válasz) — mind a túlvállalás ígérete (mint azt hellyelközzel a második ciklus kormánya tette, részben jogos biztonságpolitikai megfontolásokból, részben a legalitás külső i gazolásának szükségérzetéből), — mind pedig integrációs érdekeink belpolitikai propagandaokok miatti veszélyeztetése, ami elég gyakran jellemezte a harmadik ciklus kormányának politikáját. Ide kívánkozik az a kérdés is, hogy mivel kell nekünk hozzájárulni a transzatlanti és az európai biztonságpolitika megvalósításához. Azaz itt kell válaszolnunk arra a hétköznapi kérdésre, hogy mennyit kell költenünk a védelemre, a fegyveres erőkre, a katonai infrastruktúra korszerűsítésére, a hadiipar fejlesztésére. A vá lasz nem lehet egyszerűen többet, mert azonnal további kérdésként felmerül, hogy mihez képest vagy kihez képest. Ez pedig olyan méricskéléshez vezetne, amibe csak belebonyolódni lehetne. A méricskélésnél, úgy érzem, csak egyetlen elv érvényesülhet, csak eg yetlen megközelítés felelhet meg magának a célnak: a védelmi ráfordításokat addig lehet (és kell) növelni, amíg azok nem fenyegetik az ország belső stabilitását. Ez utóbbi megbomlása ugyanis nemcsak a mi, hanem az európai közösség biztonsági érdekeivel is ellentétes, azaz tevékenységünk kimerítené az önellentmondás fogalmát. De azonnal hozzá szeretném tenni, hogy a lényeg nem is a mennyit költsünk, hanem a mire költsünk kérdésben rejtőzik. Az eddigi honvédelmi költekezésre (haditechnikai beszerzésekre) ugya nis nem annyira egy kiérlelt honvédelmi koncepció és katonai doktrína nyomta rá a bélyegét, mint inkább a gazdaságilag jónak látszó ad hoc beszerzési lehetőségek (orosz adósság kiváltása, külföldi kooperációs lehetőségek a népgazdaság más területein stb.). Összefoglalóan: külpolitikánk feladata a rendelkezésre álló szellemi potenciállal hozzájárulni ahhoz, hogy a transzatlanti kötődés és az európai kohézió erősödése párhuzamosan és együttesen folytatódjék. Feladata a szervezetek nyújtotta lehetőségeken belü l mindent megtenni annak érdekében, hogy az integrációs folyamat folytatódjék, hogy a csatlakozás perspektívája szomszédaink számára biztató, elérhető és időben belátható legyen. Ez a politika azonban csak abban az esetben szolgálja nemzetbiztonsági érdeke inket, ha arra a felvételi kritériumok szigorú fenntartása és érvényesítése mellett kerül sor. Csak ebben az esetben jelent a csatlakozni kívánó országok vonatkozásában a demokrácia, az európai normáknak megfelelő külpolitika és emberjogikisebbségi politi ka irányában ható tolóerőt. Csak így járul hozzá biztonsági környezetünk további kedvező alakulásához, a régió stabilitásának erősítéséhez. vissza Meiszter Dávid kül- és biztonságpolitikai szakértő Kevés külföldi munkavá llaló A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 huszadik hetében 1194 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására – közölte a Gazdasági Minisztérium lapunkkal. A január 1je óta kiadott új engedélyek száma ezzel 16 918r a emelkedett. E bből 48at kérelmeztek határon túli munkavállalók. Az eddigi tendenciát az év egészére vetítve valószínűsíthető, hogy a kiadott engedélyek száma 2002ben nem éri el a 81 ezres felső korlátot. (H. T.) vissza
