Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-13
5 orszában tapasztalható. A feketetengeri repülőterek és kikötők fontossága mellett Bukarest átmeneti jellegű katonai intézkedéseit is méltányolják Washingtonban: az öregecske MiG – 21esek képességnövelő korszerűsítését izraeli közreműködéssel é ppúgy, mint az eredetileg Magyarországnak kínált amerikai Hercules szállítógépek átvételét, vagy nagy hatótávolságú felderítőradarok beszerzését. A gazdasági, politikai, társadalmi reformok lassúsága csak a brüsszeli retorikában jelent problémát, ám egy Wa shingtonból „sugallt” védelmi szövetségnél ez nem lehet mérvadó. Vissza Öngyilkosságok Jugoszláviában A történések ismét felizzították a belgrádi politikai légkört 2002. április 13. (11. oldal) Sebestyén Imre (Jugoszlávia) N éhány óra leforgása alatt két jugoszláv politikus is önmaga ellen fordította fegyverét. Az egyik a Scheveningenbe invitált Vlajko Sztojilkovics volt re ndőrminiszter, a másik pedig Miodrag Kovacs szövetségi munka, egészségügyi és népjóléti miniszter, akit pénteken hajnalban halva találtak madridi hotelszobájában. Néhány órára rá, hogy a szövetségi képviselőház alsóháza is elfogadta a hágai tör vényszékkel való együttműködésről szóló törvényt – amellyel elhárultak az akadályok a vádlottak kiszolgáltatása elől – , az egyik hágai körözött, Vlajko Sztojilkovics, Milosevics egykori belügyminisztere – akinek neve Milosevicsével együtt szerepel a koszov ói vádiraton – a belgrádi szkupstina bejáratában csütörtökön este főbe lőtte magát. Tette ismét felizzította a politikai hangulatot Szerbiában. Terjedelmes búcsúlevelében ugyanis a scheveningeni börtöntől és a felelősségre vonástól rettegő Sztojilkovics h aláláért (a tudósítás továbbításának pillanatában az orvosok még küzdöttek életéért) a szerbiai kormánykoalíciót, az „országrontó” DOSt tette felelőssé, amelyet nem kevesebbel, mint hazaárulással vádolt meg. Név szerint is felsorolta azokat, akik „semmibe vették az alkotmányt és a törvényeket”, s akik „veszélybe sodorták az országot és a szerbség létét”. Ezek pedig nem mások, mint Szerbia és Jugoszlávia aktuális vezetői: Djindjics szerb miniszterelnök, Kostunica jugoszláv elnök, Mihajlovics belügyminiszter , Labusz szövetségi kormányfőhelyettes. De ezzel nem merül ki a búcsúlevélben megvádoltak listája, mert a montenegrói ellenzékieket – valamikor Milosevicsék szövetségeseit – például politikai köpönyegforgatóknak nevezi, akik elárulták választóikat. A szer biai ellenzék – a szocialisták és a radikálisok – nem sokkal a lövést követően már kivonultak a törvényhozás épülete elé tüntetni a DOS ellen a haza védelmében, s még tegnap délután is ott tiltakozott mintegy ezer ember. Az agreszszívan fellépő „hazafiak” DOSellenes jelszavakat skandáltak, s követelték, hogy Vojiszlav Seselj, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt vezetője szóljon hozzájuk. Bántalmazták a járókelőket, akik nem vették tragikusan, hogy a háborús bűncselekményekkel vádolt volt rend őrminiszter maga ellen fordította fegyverét. A látványos öngyilkossági kísérlet politikai hullámverése olyan magasra csapott, hogy maga Kostunica elnök is írásos nyilatkozatot adott ki a „tragikus esemény” kapcsán, amely „figyelmeztetés a hazai politikai közvéleménynek, de a nemzetközi közösségnek is”. Az utóbbinak felrója, hogy állandóan feltételeket szab Jugoszláviának, nyomást gyakorol rá és diktálja, hogyan viselkedjen. A hazai pártokat pedig figyelmezteti, hogy nem menekülhetnek a felelősség elől azér t – mint fogalmazott – , amit a hatalomtól megittasodva tettek, de nem kellett volna tenniük, vagy elmulasztották megtenni. Beszédéből kiviláglik, hogy valamiféle megbékélésre, pártok feletti nemzeti egységre törekszik, de azoknak az „értékeknek” az alapján , amelyeket inkább a Sztojilkovicsékhoz közel álló politikai erők képviselnek. Kimondatlanul is egyetért a szocialistákkal, akik szerint e tragikus esemény a „hágai törvény” meghozatalának a következménye. Zsarko Koracs, a DOS egyik vezetője elfogadhatatla nnak tartja, hogy az
