Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-12
14 Kronológia 1998. szeptember 7.: Az első tárgyalási pozíciók átadása Brüsszelben. 1998. november 10.: Az érdemi csatlakozási tárgyalások első fordulója miniszteri szinten. 1999. március 25.: Az EUbővítés pénz ügyi keretszámainak kijelölése a berlini csúcson. 1999. június 30.: Az Európai Integrációs Tanács létrehozása. 1999. szeptember 29.: Az első EUvitanap az Országgyűlésben. 1999. december 11.: A helsinki EUcsúcs kinyilvánítja, hogy az unió elvben 2002 v égétől készen áll a bővítésre. 2000. január 31.: Havi rendszerességű hatpárti integrációs egyeztetések kezdődnek a kormány részvételével. 2000. február 22.: A helsinki csúcsra tekintettel a kormány 2003. január 1jére módosítja a csatlakozás céldátumát a z addigi 2002. január 1jéről. 2000. szeptember 11.: Hatpárti nyilatkozat Magyarország EUcsatlakozási törekvéseiről. 2000. november 8.: Az Európai Bizottság menetrendet javasol a csatlakozási tárgyalások hátralévő témáira. 2000. december 11.: A nizzai EUcsúcs reményét fejezi ki, hogy az első új tagok részt vehetnek az Európai Parlament 2004es újraválasztásán. 2001. január 1.: Életbe lép a szabad kereskedelem Magyarország és az EU közt az ipari termékek teljes körére és az agrártermékek 82 százalékára vonatkozóan. 2001. június 12.: Magyarország egyszerre 8 fejezetet zár le a csatlakozási tárgyalások miniszteri fordulóján. 2001. június 15.: A göteborgi EUcsúcs célként tűzi ki, hogy a legfelkészültebb jelöltek már tagként vegyenek részt az Európai Par lament 2004es újraválasztásán. 2001. december 15.: A laekeni EUcsúcs megnevezi azt a tíz országot, amely 2004ben taggá válhat. Magyarország köztük szerepel. 2002. március 15.: Első ízben vehet részt magyar miniszterelnök egy EUcsúcsértekezlet érdemi munkájában. Önértékelés A külügyi tárca nem kívánt élni az önértékelés lehetőségével, ezért Martonyi János külügyminiszter korábbi nyilatkozataiból idézünk. „Természetesen tudjuk azt is, hogy nem biztosan valósul meg a 2002. január 1jei csatlakozás cé lkitűzése ebben az időpontban. Ez nem rajtunk fog múlni, hanem jelentős mértékben olyan külső tényezőkön, amelyekre komoly befolyásunk nincsen.” (Világgazdaság, 1998. június 26.) „Nagyon határozott magatartást kívánunk tanúsítani az Európai Unióval folyta tandó tárgyalásokon, hogy a gazdasági kérdéseknek adjuk az elsőbbséget, miként a valóság diktálja.” (Népszabadság, 1998. július 9.) „Kinek legyenek ambiciózus törekvései, ha nem nekünk? Ezzel összefüggésben érdemes felidézni: 1993 végén, amikor fölvetettü k, hogy Magyarország be kívánja nyújtani csatlakozási kérelmét, akkor az elgondolást elborzadva fogadta sok európai bizottsági tisztviselő. Nekem mindmáig meggyőződésem, hogy ha akkor nem így járunk el, lelassult volna az egész folyamat.” (Magyar Nemzet, 1 998. november 7.) „Úgy érzem, óriási szakmai munka folyik a minisztériumokban, kialakult egy csapat, amelyik szívvellélekkel dolgozik, az a lényeg, hogy a lendület ne törjön meg, s ezek a szakemberek megkapják azt a támogatást, amelyre feltétlenül szüksé gük van.” (Magyar Hírlap, 1999. október 30.) „Ha bevisszük a pártpolitikát az unió működésébe, és azt mondjuk, hogy szeretlek téged, mert te kereszténydemokrata vagy, téged meg nem szeretlek, mert te szociáldemokrata vagy, akkor ne beszéljünk európai inte grációról.” (Népszava, 2001. május 5.) „A rendszeres hatpárti tanácskozásokon már legalább hatszor megpróbáltam azt sugallni, hogy egyezzünk meg. Először is válasszuk ketté a két vitás kérdést. Szavazzuk meg a politikailag semleges, de szükséges kétharmad os módosítást például a gyermekpornográfiáról és egyes definíciókról. Másfelől gondolkodjunk el azon, milyen megoldást lehet találni a médiakuratóriumok elnöksége ügyében.” (Magyar Hírlap, 2001. július 9.) „Kétségtelen, hogy a SAPARDprogram hazai fogadói ntézményei körüli késlekedés kedvezőtlen hatást váltott ki, s ez túlterjed a SAPARD témáján. Ezért kulcsfontosságú, hogy a SAPARDügy rendeződjön.” (Világgazdaság, 2001. november 27.) vissza
