Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-11
6 MTIinformáció Engedékeny kormányt vár Pozsony 200 2. április 11. (1. oldal) Neszméri Sándor (Pozsony, Szlovákia) Nem kapta meg a szükséges támogatást a szlovák parlamentben a kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom törvénytervezete, amely Szlovákia önrendelkezési jogának biztosítását célozta meg a magyar kedvezménytörvénnyel szemben. A kereszténydemokraták javaslatá t csak a Szlovák Nemzeti Párt frakciója és a Vladimir Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom néhány képviselője támogatta, így lekerült a törvényhozó testület napirendjéről. A beadvány ellen szavazó szlovák képviselők azonban nem oszt ották a Magyar Koalíció Pártja ellenvetéseit sem, amelyek szerint a törvénytervezet a kollektív bűnösség elvének a szellemiségét idézi. A baloldali és a liberális képviselők azonban arról is beszámoltak, érdemes megvárni az új magyar kormányt, s azzal fol ytatni a tárgyalásokat. E véleményüket Ján Budajnak, a Liberális Demokrata Unió elnökének bejelentése alapján alakították ki, aki szerint budapesti tárgyalásaik során arról biztosította őket a Szabad Demokraták Szövetségének vezetője, hogy az új kormány fi gyelembe veszi majd a szlovák fél észrevételeit, s „kész lesz a kedvezménytörvény módosítására”. A szlovák parlament azonban még egyszer tárgyalni fog a magyar kedvezménytörvényről, mert a Szlovák Nemzeti Párt is kidolgozott egy jogszabálytervezetet, amely szintén a státustörvényt érinti. vissza Válságban az atlanti szövetség? 2002. április 11. MTI A NATO „nagycsoportos” bővítésének növekvő támogatottsága ellenére az atlanti szövetség váls ágban van – írta tegnap a Financial Times. A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt elemzés ezt azzal támasztja alá, hogy sem Washingtonban, sem Európában nincs konszenzus abban, pontosan miért is kellene kibővíteni a NATOt. A Bushkormány zat pedig még abban sem egységes, hogy milyen hasznos szerepet játszhatna a szövetség a jövőben. „Washingtonnak nincs NATOstratégiája. Amíg az Egyesült Államok nem veszi komolyan a NATOt, a bővítésnek nem lesz jelentősége” – mondta a lapnak Gyarmati Istv án, aki annak idején a Magyarország csatlakozásáról szóló tárgyalásokat vezette. A lap brüsszeli diplomáciai tudósítója szerint a NATOval szembeni amerikai magatartásban szeptember 11. volt a fordulópont. A terrortámadások után Lord Robertson, a szövetség főtitkára azonnal felajánlotta a NATO támogatását az Egyesült Államok terrorizmusellenes háborújához. Konkrétan ez a washingtoni szerződés 5. cikkének az alkalmazását jelentette, amely szerint a szövetség bármely tagországa elleni támadás valam ennyi tagország ellen irányulónak minősül. Washington azonban félvállról vette az ajánlatot, és nem élt teljes mértékben a lehetőséggel. Francois Heisbourg, a párizsi Stratégiai Kutatások Alapítványának igazgatója szerint azért, mert nem akarta, hogy akár a NATO, akár az európai szövetségesek megkössék a kezét vagy korlátozzák választási lehetőségeit. A Financial Times is úgy véli, hogy a szövetség nem sok mindent tudott volna felajánlani Washingtonnak olyan katonai potenciálok dolgában, mint a légi szállít ási kapacitás vagy a hírszerzés. Veterán NATOelemzők szerint azonban az amerikaiak főleg azért szorították háttérbe a NATOt, mert már nemcsak a hidegháború, de szeptember 11én, a „hiperterrorizmus” megjelenésével a hidegháború utáni korszak is váratlanu l véget ért, s ez megváltoztatta az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokat. vissza
