Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-02
6 bizottsá g elnöke. A részvétel ugyanakkor az 1998as parlamenti és az 1999es elnökválasztásnál is alacsonyabb volt: a szavazásra jogosultak 65,22 százaléka, azaz valamivel több mint 24 millió ember járult az urnákhoz, idézte szavait az MTI tudósítója. 1998ban a r észvétel közel hetven, míg 1999ben közel 74 százalékos volt. Kárpátalja magyar többségű, 72. számú választókörzetében a jegyzőkönyvek alapján minimális előnnyel Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke győzött, de ezt hivat alosan még nem erősítették meg. Legesélyesebb vetélytársa Gajdos István, a beregszászi járási állami közigazgatási hivatal elnöke, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt támogatottja volt. A nyugati megfigyelők egyébként már a választások előtt figyel meztettek, hogy a Kucsmapárti erőknek túlságosan nagy a befolyásuk a helyi választási bizottságokban, és a média is erősen egyoldalú volt a kampány során. Hanne Severinsen, az Európa Tanács megfigyelőinek vezetője élesen bírálta a választás menetét is. - Hatalmas sorok alakultak ki, és az emberek egy idő után megunták a várakozástÉ Vagyis kevesebben szavaztak, mint ahányan szerettek volna - mondta a Reutersnek. A kérdésre, elképzelhetőnek tarte csalást, közölte: látva a szervezők inkompetenciáját, ez bizo ny megtörténhetett. A nemzetközi közösség és a külföldi befektetők nagy figyelemmel követték a választást. Ukrajna most vizsgázott arról, tiszteletben tartjae a demokratikus értékeket és elkötelezette a gazdasági reform mellett. vissza MHösszeállítás Négy év telt el a kisebbségek gondjainak tisztázása nélkül 20020402 (a nyomtatott MH cikke) Az ígéretek ellenére több olyan törvénnyel is adós maradt az Országgyűlés, amelyek alapvetően befolyásolnák a kisebbségek politikai képviseletét és a kirekesztő megnyilvánulások elleni fellépést. "Kénytelen vagyok megállapítani, hogy az albizottság képviselő- tagjai nem jöttek el az albizottság ülésére, és ha szigorúan ragaszkodnék a szabályokhoz, azt kellene megállapítanom, hogy az a lbizottság nem ült össze" - zsörtölődött a parlament emberi jogi grémiumának szocialista elnöke, Kósáné Kovács Magda a kisebbségi törvény módosítására felállított ad hoc testület októberi záró ülésén, amelyre a jegyzőkönyv tanúsága szerint maga is késve ér kezett. "Nem ez volt az egyetlen tanácskozás, amely a résztvevők érdektelenségébe fulladt: általában a szocialista képviselőn kívül mással nem nagyon találkoztam" - egészítette ki Kósáné szavait Hargitai János, a Fidesz képviselője. Pedig az 1993ban nem éppen az érintettek konszenzusával, de hatpárti egyetértéssel elfogadott kisebbségi törvényt már megszavazása pillanatától többen kritizálják. Hiába ad a kisebbségeknek kulturális és oktatási kérdésekben erős jogosítványokat a kisebbségi törvény, jogaikat sokszor épp azzal a településvezetéssel szemben kellene érvényesíteniük, amelynek anyagilag és infrastrukturálisan is ki vannak szolgáltatva. Mindez csak a jéghegy csúcsa: a kisebbségi önkormányzatok ugyanis eleve "legitimizációs válsággal" küszködnek: a választás jelenlegi szabályai miatt a kisebbségek képviselőiről gyakorlatilag nem maguk az érintettek, hanem a "többségi" választók szimpátiaszavazatai döntenek. A Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman törvénymódosító javaslata nyomán még 1999ben létrejöt t eseti bizottság tevékenységét mindvégig kettősség jellemezte: egyrészről lázas egyeztetés látszott (és vélhetően zajlott is), ám volt olyan időszak, amikor hónapokon keresztül egyetlen ülést sem tartott a testület. Továbbra sem rendezett a kisebbségek p arlamenti képviselete, noha jogszabály mondja ki, hogy a kisebbségeket külön törvényben meghatározott módon parlamenti képviselet illeti meg. A törvényhozás azonban 1993 óta nem tudott dűlőre jutni a kérdésben. Az IM annak ellenére nem készítette el a módo sító javaslatot, hogy az emberi jogi bizottság arra kérte fel a Legfőbb Ügyészséggel és a kisebbségi ombudsmannal közösen, hogy még áprilisig dolgozza ki azt. Kísértetiesen hasonló pályán mozog Kaltenbach egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozási terve is , amely az unió antidiszkriminációs direktíváján alapul. Annyi különbséggel, hogy azon az igazságügyi tárca külön törvény szükségességét vizsgáló bizottsága jóval hosszabb ideje dolgozik. Az ombudsmanhoz és a két ellenzéki párthoz hasonlóan harminchat jogv édő szervezet viszont "itt és most" akarja a diszkriminációellenes törvényt. Érvként a bogácsi általános iskolát hozzák fel, ahol egészen a közelmúltig szankciók nélkül lehetett külön épületrészben oktatni, műanyag tányérból, szigorúan külön asztaloknál eb édeltetni a roma diákokat. "Nem sürget a tatár" - nyilatkozta a kérdés kapcsán az Amaro Drom roma lapnak Hende Csaba igazságügyi államtitkár, hozzátéve, hogy "egy önálló antidiszkriminációs törvény olaj lehet a tűzre, gondoljunk csak bele, milyen hatást v ált majd ki, ha az első magyar boltost, aki nem szolgál ki romát, százezer forintra megbírságolják". vissza Berkes Béla / Roma Sajtóközpont
