Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-27
4 vonatkozó vádat érzem felelőtlennek. Nem tudom ugyanis, miféle realitása, sőt értelme lehetne egy Európai Unióba törekvő ország esetében az irredentizmusnak? Az sem világos számomra, hogy ettől a (ma már a szó szoros értelmében) képte len irredentizmustól miért épp a magyar Eörsi István és nem a román Smaranda Enache retteg? És mitől retteghetne, ha sem a NATO, sem Európa, sem a magyar nyilvánosság túlnyomó többsége (benne a jobboldal józanabbik részével), sem a szomszédos államok nem a karnak revíziót? Egyébként is, az irredentizmus elleni (a magyarság szempontjából egykor kétségtelenül létfontosságú) küzdelem nem merülhet ki az irredentizmus vádjának cséphadaróként való (mai) forgatásában. Ma már az irredentizmus egykori okait kéne fels zámolni, olyan feltételeket teremteni, hogy a határon túli magyarok (a québeci franciákhoz hasonlóan) önként vállalhassák mai hazájukat. Ehhez azonban nem csupán a teljes jogegyenlőséget, hanem egyes vélemények szerint még az állami közösségből való demokr atikus kiválás, az úgynevezett szecesszió jogát is garantálni kellene számukra. Erre vonatkozóan lásd Will Kymlickának (a kérdés egyik legkiválóbb nyugati szakértőjének) cikkét a Fundamentum című emberjogi folyóirat 2001/3as számában. Nem különös, hogy az önmagukat demokratának nevező szocialisták és liberálisok bizonyos kérdésekben (a benesi dekrétumoktól az irredentizmusig) így vagy úgy mindig inkább az antidemokratikus megoldások fenntartása mellett kötelezik el magukat? Ami "legnagyobb tévedésem"et i lleti: a kulturális nemzet fogalmát valóban egyetlen mérvadó liberális "nézet" sem ellenzi (merthogy Kis János kivételével szemérmesen hallgat róla), a magyar liberálisok és szocialisták nagy része azonban a kulturális nemzetet az állampolgárival szembeáll ítva etnikainak vagy etnicistának szokta címkézni, s a hozzá való ragaszkodást a nacionalizmus fő forrásának tekinti. (A nemzetfogalom eltérő értelmezéseire vonatkozóan lásd Állam és nemzet című írásomat a Liget áprilisi számában.) Én (ha tehetem) az ell entétes politikai doktrínák békés egymás mellett élésének lehetőségéért próbálok szót emelni. De (akkor is) teljesen sikertelenül... Bíró Béla egyetemi tanár (Bukarest) vissza Bukaresti nem a paktum újratárgyalására 20020427 (a nyomtatott MH cikke) Románia mégsem akarja újratárgyalni a státustörvény végrehajtásáról aláírt románmagyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. A szlovák külügyi államtitkár megerősítette: Bukarest a státustörvény módosítását kéri majd. Adrian Nasta se román miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnökjelöltjével - jelentette be egy román kereskedelmi televízió politikai vitaműsorában Viorel Hrebenciuc, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke. Hrebenciuc a beszélgetés tartalmáról nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. A PSD alelnöke, aki a román kormánypárt és az MSZP korábbi tárgyalásain a román küldöttséget vezette, az MTI jelentése szerint derűlátóan nyilatkozott a románmagyar kapcsolatok várható alakulásáról. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a státustörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt románmagyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. - A nyilatkozat megoldotta a nemzetközi egyezmények szempontjából felmerült problémákat - szögezte le, hozzátéve, hogy a román fél mindenesetre kész a párbeszédre. Románia budapesti nagykövete is cáfolta, hogy a Curi erul Nationalnak nyilatkozva azt állította volna, Bukarest szeretné módosítani az OrbánNastasememorandumot. A kérdésről nyilatkozott Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár is, aki a héten Bukarestben tárgyalt. Chlebo a SITA hírügynökség szerint tegn ap elmondta: Bukarest egyelőre elégedett a magyar jogszabályhoz kapcsolódó egyetértési nyilatkozatban rögzítettekkel, de "a közeli napokban arra kívánják emlékeztetni Magyarországot, hogy Budapest a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály aláírásától számított hat hónapon belüli módosítására kötelezte el magát". (A SITA jelentése amúgy némi zavart jelez, ugyanis Budapest a decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatban vállalta, hogy hat hónapon belül megvizsgálja, kelle módosítani a státu störvényt - szerk. megj.) A szlovák külügyi államtitkár az MTI tudósítója szerint jelezte azt is, hogy Szlovákia és Románia a magyar státustörvény elleni lépések egyeztetésére készül. A románmag yar kapcsolatok következő négy esztendejéről nyilatkozott a Ziua című bukaresti napilap pénteki számában Kovács László. Az MSZP elnöke kifejtette: azokra az alapszerződésre kell támaszkodniuk, amelyet nem szükséges módosítani. Az OrbánNastasemegállapodás ról szólva úgy értékelte: azon változtatni kell, azért is, mert általa a magyar munkaerőpiac igen nagyszámú román vendégmunkás előtt nyílik meg potenciálisan, s ez mintegy 900 ezer magyar idénymunkás állását veszélyeztetné, elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban. "Arról még korai lenne beszélni, hogy milyen módosításokra gondolunk" - idézte szavait bukaresti tudósítónk. A romániai magyar kisebbség helyzete általában véve javult, vélte Kovács, bár hozzátette: "nem mondhatjuk, hogy elégedettek vagyu nk", hiszen az egyházi javak visszaadása, az államilag támogatott kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozása javíthatná azt. Az MSZP támogatja Románia európai és euroatlanti integrációját, ő maga pedig a Szocialista Internacionálé közép- és keleteuró pai bizottságának társelnökeként mindent megtesz azért, hogy a román Szociáldemokrata Párt tagja legyen a szervezetnek.
