Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-26
10 képviselői előtt felvetette az egykoron református gimnáziumként működő Bolyai Farkas középiskola ügyét is. Arra emlékeztette az európai politikusokat, hogy 1990 fekete márciusa is olyan diáktüntetésekkel vette kezdetét, mint amilyenek jelenleg zajlanak a gimnázium viszszamagyarosítása ellen. vissza Magyarország más, önálló úton jár A szocialistá k előretörése nem utal általános középeurópai jelenségre, erős maradt a jobboldal 2002. április 26. (9. oldal) Gui Angéla Bár Magyarországon feltehetőleg a baloldali koalíció alakíthat kormányt, ez nem jelenti azt , hogy KözépEurópában folytatódik a tavaly Lengyelországban megkezdődött szocialista visszatérések ideje – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Brigid Fowler, a birminghami egyetem európai kutatóintézetének munkatársa. Mára a középeurópai országok k ülön úton járnak, tehát nem beszélhetünk egy 2001ben Lengyelországban elindult általános baloldali előretörés folytatásáról, mint ahogy 1993 – 1994ban történt, hiszen Varsóval ellentétben Magyarországon a jobboldal erős parlamenti egységet alkot a jövőben. Csehországban pedig mindig is más volt a pártrendszer, és az idén nyáron esedékes parlamenti választások kimenetele sem illeszthető ebbe a folyamatba, a Václav Klaus vezette jobboldali párt jó győzelmi esélyekkel néz a voksolás elé, bár szoros lesz a vers eny a kormányzó szociáldemokratákkal – fejtette ki Brigid Fowler. A térséggel foglalkozó szakértő a helyszínen kísérte végig a magyarországi választások mindkét fordulóját, s mint lapunknak elmondta, a választásokat ugyan az MSZP – SZDSZkoalíció nyerte, a FideszMPP által vezetett koalíció azonban olyan jól szerepelt, főleg a második fordulóban, hogy az erőviszonyok szinte kiegyenlítődtek. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista és a liberális pártnak és elitnek tudomásul kell vennie, hogy a jobboldalon eg y olyan komoly erő van, amely mögött mára jelentős társadalmi bázis áll. Magyarország külpolitikájával kapcsolatban Brigid Fowler úgy vélekedett, hogy Budapest három külpolitikai prioritását soha nem volt és nem lesz könnyű összehangolni, legalábbis amedd ig Magyarország és a szomszédai nem tagjai az Európai Uniónak. Minden kormány másmás sorrendet állított fel az unióhoz való csatlakozás, a határon túli magyarok ügye és a szomszédságpolitika között. Annak ellenére, hogy az Orbánkormányról az EUt állandó an kritizáló kabinet képe alakult ki, amikor a csatlakozási tárgyalásokról volt szó, Budapest többször hajlott kompromisszumkötésre, mint bármelyik más középeurópai ország. „Részben ennek köszönhető, hogy Magyarország még mindig a tagjelölt országok listá jának az élén áll” – fogalmazott a szakértő. A határon túli magyarokra vonatkozóan a kutató azt emelte ki: az Orbánkormány hajlandó volt megváltoztatni a státustörvény tervezetét azért, hogy ez közelebb kerüljön az unió követelményeihez. Nem szabad megfel edkezni ugyanakkor arról, hogy a csatlakozás előtt a jogszabályt még módosítani kell. „A státustörvénnyel kapcsolatban újra felmerül az a kérdés, hogy lehete egyszerre törődni a határon túli magyarokkal és jó kapcsolatot ápolni a szomszédos országokkal. T öbb szomszédos államnak nem volt ugyan problémája a státustörvénnyel, és mindenképpen üzenetértékű, hogy aláírták az Orbán – Nastasemegállapodást, de Budapest még mindig nem egyezett meg Szlovákiával, s a vita kimenetele immár az új budapesti kormány állas pontjától és az ottani választás eredményétől függ” – vélekedett a Fowler. Lapunknak arra a felvetésére, mi az oka annak, hogy nyugaton sokan még mindig nem értik Budapest felelősségvállalását a határon túli magyarok iránt, a kutató leszögezte: ez részben azért lehet, mert Európa másik felén sztereotípiák élnek erről a térségről. „A nyugaton létező mentális térkép szerint Magyarország valahol Jugoszlávia mellett van, a Balkánon, ahol konfliktusok voltak. S mint tudjuk, Milosevics háborút okozott azzal, hog y felvetette a Boszniában lakó szerbek ügyét. Vannak, akik ezt az esetet nehezen tudják megkülönböztetni a magyarok speciális helyzetétől. A státustörvény előkészítése óta a nyugati politikusok azt látják, hogy Budapestnek megromlottak a kapcsolatai a szom szédaival. Különösen a NATOnak és az Európai Uniónak pedig nagyon fontos, hogy ebben a térségben béke és stabilitás legyen. Az európai politikai elit (kivételt talán a németek képeznek)
