Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-22
6 érát is megszégyeníti. Mint a szerző írja, a populista jobboldal apokaliptikus szavakat használt a baloldallal szemben. Magyarország hamarosan belép az Európai Unióba, gazdaság ilag remekel, de politikájában a Balkán felé csúszik – állapítja meg a tudósító, hozzáfűzve: Budapest mindig Párizsra vetette vigyázó szemét, de ma semmi sem áll távolabb tőle, mint a párizsi választások. A Szajna partján az ország mégiscsak egységben mara d a „nemzet nagysága” körül. A Duna partján viszont megtépázott nép található. A mai magyar jobboldal szerint aki nem jobbra szavaz, az hazaáruló, tehát kommunista, tehát kapitalista, vagyis nem igazi magyar. Talán zsidó. Ez a séma arra hivatott, hogy Orbá n öszszeszedje a szélsőjobboldalon is a szavazatokat, amelyekre kétségbeesetten szüksége van – állapítja meg a La Repubblica tudósítója. vissza Imanap Révkomáromban Tizenharmadszor tartották meg Révkomáromban a szlovákiai m agyar szerzetesi és papi hivatásokért, elsősorban az önálló magyar katolikus püspökség létrehozásáért megrendezett imanapot. A hagyományokhoz híven a tizenharmadik imanap ezúttal is a szabad ég alatt volt, de a szertartástól távol maradt a pozsony – nagyszom bati egyházmegye érseke, Ján Sokol. vissza Északatlanti ambíciók szlovák módra Sikeres szakmai, bizonytalan politikai felkészülés · A lakosság hatvan százaléka támogatja a NATOcsatlakozást 2002. április 22. (10. oldal) Zord Gábor A sokat emlegetett novemberi prágai NATOcsúcs on eldől, hogy Szlovákia – lakossága többségének óhaja szerint – kape meghívót az északatlanti szövetségbe. A tagság katonaiszakmai feltételei – legalábbis az első bővítési körhöz mérten – már teljesültek, a nemzeti törekvésnek egyedül a szeptemberi par lamenti választások kedvezőtlen eredménye állhat az útjába. Mindegyik NATOtagságra pályázó országnak van egykét olyan városa, helysége, amely katonai bázisainak neve mintegy jelképezi az adott nemzet tagsági törekvéseit. A független entitásként mindössze bő kilenc éve létező Szlovákia esetében ez nem más, mint a Pozsonytól alig harminc kilométerre északra lévő MalackyKuchyna légibázislőtér komplexum. A KisKárpátok nyugati vonulatainak előterében fekvő repülőtéren ugyanis egy 1999es szerződés értelmébe n rendszeres látogatók az amerikai légierő harci gépei, s azóta a NATOegyüttműködés itt nemcsak üres politikai frázis, hanem mindennapos gyakorlat. Az F – 16os és A – 10es gépek pilótái számára a szlovák légtér és a hegyvidéki terep olyan lehetőségeket kíná l a gyakorlatban tartásra és kiképzésre, amelyek a túlzsúfolt német és olasz lakott területek (a gépek Spangdahlemből és Avianóból érkeznek) felett manapság már elképzelhetetlenek. A Malacky komplexum bérbe- adásával azonban többszörösen jól jár Szlovákia is. Az amerikaiak a használatbavétel előtt felújításokat, korszerűsítéseket eszközöltek itt, és jelentősen hozzájárulnak a fenntartási költségekhez, de rendszeres jelenlétükkel mintegy lendületben is tartják az immár NATOkompatibilis, angol nyelvű katona i repülőéletet, amely a szlovák haderő pénzhiánya miatt gondokkal küzdene. A helyi szlovák alakulat rendkívül jó állapotú Szuhoj Szu – 22 és Szu – 25 típusú csapásmérő gépei ugyanis jelenleg konzerválva várják jövőjüket, a haderő vezetése inkább a létfontosság ú légvédelmi feladatot ellátó, Zólyom melletti Sliac MiG – 29es pilótáinak éves szinten 5658 órás repülését támogatja. A pilóták repültetésének e minimális szinten tartása külön kiemelt eleme a 2002es katonai költségvetésnek is. A szlovák GDP 1,89 százal ékát költik védelemre, amely a térségben magas aránynak számít, még azokkal az országokkal összehasonlítva is, amelyek már elnyerték a NATOtagságot. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy a 19,9 milliárd korona nem jelent megváltást, de racionális dönt ésekkel a pénz elköltésének hatékonyságát igyekszenek növelni. A nyelvoktatás így jól érezhetően prioritást kapott: az újságírói megkereséseket egyes NATOtagországokat megszégyenítően jó angolsággal válaszolják meg Pozsonyban, de még a helyi alakulatoknál is. A haderő létszámát az 1993as 58 ezerről immár harmincezerre csökkentették, és ez kétségtelenül a minőség irányába hat. A racionális védelmi ambíciók és eredmények ellenére Szlovákia
