Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-03
4 érhető antiszemitizmusa százezreket rekeszt ki a magyar n emzetből, külpolitikailag pedig feszültségeket gerjeszt a Kárpátmedencében. Remélem, hogy egy ilyen politika soha nem kerülhet kormányközelbe Magyarországon, még kevésbé kormányra – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, s hozzáfűzte: a Fidesz ilyen esetekben általá ban hallgatni szokott, vagy bagatellizálni igyekszik az ügyet, cinkosan összekacsintva a szélsőjobboldali szavazókkal. „Orbán idegengyűlölőkkel flörtöl” A Der Spiegel szerint a kormányfő kész a MIÉP segítségével hatalmon maradni NSZ • 2002. április 3. • Szerző: Léderer Pál Magyarország kulturálisan és gazdaságilag a kegyeltrendszer és a nemzeti érzületterror által megosztott irigységtársadalom felé vezető úton van – állapította meg a hamburgi Der Spiegel legújabb számában Walter Mayr. A cikk Schweitzer József főrabbit idéző mondattal indít: „Öreg zsidó vagyok, aki ebben az országban élte át a hitlerizmust; azt gondoltam, most végre eljött a szabadság é s a nyugalom órája. Tévedtem.” A szerző megírja, hogy Schweitzer nemrég személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöknek adta elő az országban uralkodó hangulattal kapcsolatos aggodalmait. A szerző szerint a legalább 80 ezer főt számláló, s így KözépEurópa l egnagyobb megmaradt zsidó közösségének aggodalma nem alaptalan. Közel a budapesti zsidónegyedhez egy könyvesboltban náci és antiszemita irodalmat, köztük Hitlerbeszédeket és Szálasiműveket árusítanak. Bemutatja Csurka Istvánt, akit volt titkosszolgálati besúgónak és komédiaszerzőnek nevez. Csurka, írja a Spiegel, érti, hogyan kell a magyarok letűnt nagyságáról és felsőbbrendű tulajdonságairól szónokolni. A lap szerint a prognózisok a választások első fordulójában 1015 százalékot jósolnak a Csurkapártnak . Orbán az utóbbi időben alig kódolt üzenetekkel messze behatolt a nemzeti táborba: a Parlamentbe szállíttatta át az ezeréves Istvánkoronát; törvény által garantált támogatást adott a határon túl élő mintegy hárommillió magyarnak, a cseheknek pedig megüze nte, hogy aki ragaszkodik a Benesdekrétumokhoz, aligha juthat be az EUba. Mindazonáltal, ha Orbán a továbbiakban is a közvéleménykutatások szerint csaknem azonos erejű szocialisták nélkül akar kormányozni, akkor el kell fogadnia Csurka „tűrését” – fogal maz a lap. Megírja, hogy Kövér László csak a koalíciót zárja ki a MIÉPpel, s azt is elsősorban stratégiai okokból: a MIÉPpel, mint partnerrel veszélybe kerülne a 2004es EUcsatlakozás. A Spiegel elismeri, hogy Magyarország a tagjelöltek között mintagyer ek. Mindazonáltal az írásban mindössze egy bekezdés foglalkozik az Orbánkormány négy évének sikereivel. Ami még változott Orbán alatt, az bár nem kategória az EUbővítéssel foglalkozó (brüsszeli) biztosok és azok számára, akik az ország hitelképességét el bírálják, Magyarország számára azonban veszély: az ország kulturálisan és gazdaságilag a kegyeltrendszer és a nemzetiérzületterror által megosztott irigységtársadalom felé vezető úton van. Az előző kormányokhoz képest új az, ahogy a kritikus újságírók és „ Magyarország más ellenségei” ellen hangulatot keltenek, ahogy a kulturális támogatást ideológiai hűséghez kötik, és ahogy a közmegrendelések Fidesz közeli cégeknél landolnak. A szerző szól a nemrég átadott új Nemzeti Színházról, úgy vélve, hogy az esztétik ailag valahol Ceausescu népi palotája és egy ötcsillagos szálloda között helyezkedik el. Megírja, hogy ugyanitt – „ObiMarkt és öreg gyárromok között jön létre az új filharmónia is. Egy egész városrészt, egy »Millenniumi Központot« terveznek, „mintha Orbán és a vidéki Magyarország valamennyi tájáról származó társai be akarnák betonozni leszámolásukat az urbánus Budapesttel – kitaszigálják a kultúrát a város központjából.” Walter Mayr riportjában szó van a Terror Házáról is, amelyet a szerző az Orbángeneráció történelemképe kereken tizenkétmillió eurós emlékművének titulál, amely tele van a sztálini terror bizonyítványaival. Iliescu újrafogalmazza a román történelmet 2002. április 3. 11:32 MTI A román államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki erdélyi körútján Ion Iliescu román államfő.
