Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-17
7 pesszimizmus és lemondás uralkodott. Ez év január elsején azonban regge ltől estig csörgött otthon a telefonom – egész Európából hívtak a kollégák, és gratuláltak a euróhoz. Ha mondjuk már 1988ban azt mondtam volna önöknek, hogy tizenöt éven belül közös fizetőeszközünk lesz Európában, valószínűleg orvost hívtak volna – mondvá n, jóllehet ez az ember kancellár, de nincsenek rendben az idegei… Az euró azonban itt van! Holott állandóan azt lehetett hallani, hogy ez nem fog megvalósulni. Hasonló a helyzet a bővítéssel is. Joggal mondta az előbb, hogy bosszantó ez a képmutatás, ami jelenleg zajlik. NyugatEurópában és Németországban is mindenki azt mondta, ha a kommunista rezsim eltűnik – tehát a fal Berlinben, a fal Németországban, illetve Európában – , akkor szívesen látunk benneteket! Tudtuk, hogy ez a folyamat minden ország számár a nagyon nehéz lesz, s óriási egyéni teljesítményt kíván. Ez most megmutatkozik például az agrárpolitikában és sok egyéb másban is. Önmagukon is segíteniük kell, hogy segítséget kérhessenek. Európában nagyon sokan vannak, akik aljas módon azt mondják: „Mos t annyi saját problémánk van otthon… Persze azt akarjuk, hogy csatlakozzatok az EUhoz, de még várnotok kell!” Ez aljasság. Ez ellentmond Európa morális tartásának, és valójában tiszta butaság. Másokra is szükségünk van Európában. De ez nem új dolog, hisze n mikor Spanyolország és Portugália csatlakozni kívánt az unióhoz, akkor is azt lehetett hallani, hogy igen, gyertek, de még sok problémát kell megoldanunk például Franciaországban, Olaszországban vagy Angliában. Az EU azonban nemcsak földrajzi, politikai vagy gazdasági fogalom, hanem kulturális is. István király koronája ezer év európai történelmét is jelkép ezi. S erről nem tudok elfeledkezni akkor sem, amikor a politikában ilyen vagy amolyan problémákat kell megoldani. Nem tudom elégszer aláhúzni, hogy Európának szüksége van Magyarországra, és Magyarországnak szüksége van Európára. Ilyen egyszerű. – Mit gon dol, milyen mélységekig jutott el a rendszerváltás a térségben? – Ha a háború vége és az 1989 között eltelt időszakot tekintjük, azt kell mondanom, hogy két, két és fél generáció nőtt fel a kommunista rezsim alatt Magyarországon. Ezt nem lehet egyszerűen levetni, és úgymond új ruhát húzni. Azt mondani, most már más ember vagyok. Hiszen ezeknek az embereknek megvan a saját élettörténetük, pozitív és negatív tapasztalataik egyaránt. A szabad demokrácia pedig sok követelményt támaszt az emberekkel szemben – n em kényelmes. Az állam már többé nem mondja meg reggeltől estig, hogy mit kell csinálni, hanem az embereknek saját felelősségükre kell cselekedniük. – Mégis mit gondol, mennyire vetheti vissza a rendszerváltás lezárását a posztkommunista erők előretörése? – Nem hiszem, hogy visszavetheti. Késleltetheti, de meg nem állíthatja. A mai napon Budapesten jártam, ahol soksok fiatal jártkelt az utcákon. Ők már egy teljesen új generáció, és az érdekli őket, hogy mi lesz a jövőben, és nem az, hogy mi volt tegnape lőtt. vissza Életképes státustörvény Szabó Tibor: Eddig háromszázezer kérvény érkezett 2002. április 17. (10. oldal) Gui Angéla Benyújtották tegnap a háromszázezredik kérvényt magyari gazolványra – nyilatkozta lapunknak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A politikus szerint az igénylők nagy száma azt bizonyítja, hogy a státustörvény életképes, és az anyaország határain túl élő magyarok nemcsak szimbolikus ge sztust látnak a jogszabályban, hanem olyan eszközt, amely a szülőföldön való maradásukat segíti elő. Idáig Erdélyből érkezett a legtöbb magyarigazolványra vonatkozó igény, mintegy száznegyvenezer, az ott működő 21 információs irodából a kérvénye k gond nélkül jutnak el Magyarországra – hangsúlyozta Szabó Tibor. Arányaiban a legtöbben, több mint hatvanezren eddig Kárpátaljáról igényeltek magyarigazolványt. Szintén hatvanezer kérvényt töltöttek ki a Délvidéken is. Annak ellenére, hogy Szlovákiában k ülönböző eszközökkel igyekeznek megfélemlíteni az ottani magyarságot, mégis több mint harmincezer kérvény érkezett. Számítások alapján az első félév során az igénylők száma eléri a félmilliós nagyságrendet, az idei esztendőben pedig várhatóan összesen egym illió kérvényt fognak benyújtani. „A törvény nemcsak azáltal él és lépett hatályba, hogy folyamodni lehet a magyarigazolványért, hiszen
