Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-06
9 Munkácson találkozik Majnek Antal római katolikus püspökkel. vissza Alapos emberi jogi kritika 20020306 (a nyomtatott MH cikke) Kívánatos volna, hogy legalább annyira komolyan vegyék Magyarországon is a hazai kisebbségi és emberi jogi szervezetek véleményét, mint amennyire az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentésében alapul vette - nyi latkozta lapunknak Bodrogi Bea, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Iroda ügyvédje. A szakember jelzés értékűnek tartja, hogy a riport Magyarországra vonatkozó részének 70 százaléka romaügyekkel foglalkozik. Ebből világosan kitűnik, hogy a hazai romakérdést kívülről is megoldatlan problémának látják. A jelentés szerint tavaly a hatósági eljárások során nem mindig érvényesült a tisztességes bánásmód elve. Az ügyészek és a bírák gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letartóztatásban tarthatják a gyanúsítottakat. A hatóságok kísérletet tettek a romák néhány városból történő kiűzésére. Ehhez - olvasható a jelentésben - egyebek közt a számlák nem fizetése szolgáltatott alapot, és az intézkedés gyakorlatilag a roma lakosság számára gettó létesítését jelentette. Bodrogi Bea a jelentés hiányosságának tartja, hogy a jelentés nem tér ki a romák súl yos oktatási, lakhatási és munkavállalási diszkriminációjára. A dokumentum szerint a magyarországi zsidó közösség tisztségviselői arra panaszkodnak, hogy a kormány nem eléggé határolódik el a szélsőjobboldali MIÉP kódolt antiszemita megnyilatkozásaitól. A jelentés kitért arra is, hogy Magyarországon súlyos probléma maradt a szexuális zaklatás és a munkahelyi megkülönböztetés. A szólás- és sajtószabadságról szóló alfejezet egyebek közt felhívja a figyelmet arra, hogy számos beszámoló szerint a politikai ala pon kinevezett kuratóriumi tagok beavatkoztak az állami tulajdonú rádió adásaiba. Csak a Fidesz vezette kormány delegáltjai ültek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió médiatestületében, annak ellenére, hogy a törvény az arányos politikai képviseletet írja elő. vissza Locsmándi Andrea A magyarság stabil erő a szomszédok számára 20020306 (a nyomtatott MH cikke) Az Akadémia elnöke szerint nem igaz az, hogy a magyarság konfliktusokat gerjeszt KeletKözépEurópában. Glatz Ferenc ugyanakkor felszólította a kormányzatot, hogy ne szóljon bele a határon túli magyar szervezetek életébe. Glatz minderről azon a tanácskozáson beszélt, amelyen felszólaltak a határon túli magyarság legjelentősebb vezetői is. A Magyar Tudományos Akadémia el nöke a Kisebbségek és kormánypolitika KözépEurópában című konferenciát megnyitó beszédét azzal kezdte, hogy a nemzetközi sajtóban mostanában úgy jelenik meg a magyarság, mint a "konfliktusok fáklyavivője". Glatz Ferenc szerint hamis ez a beállítás, a magy arság nem akar többet, mint ami az európai demokratikus társadalmakban elvárható. Az elnök úgy látja, hogy ezen a téren Magyarországnak van mit adnia Európának. Az elmúlt években ugyanis olyan óriási tapasztalat halmozott fel a magyarság azzal, hogy egysze rre hét országban zajlottak le a magyar kisebbséget érintő folyamatok, ami példa nélkül áll Európában. Glatz az így elért eredményeknek sokkal inkább a határon túli magyar közösségek érdemének tudja be, mint a magyar kormányokénak. Az elnök kijelentette: a mindenkori magyar kormányzatnak mindent el kell követnie, hogy bővítse a határon túli magyarok mozgásterét, támogassa a magyar kisebbséget, de semmiképpen nem szólhat bele annak ügyeibe, Budapest kisebbségi politikát csak a magyarországi kisebbségekkel k apcsolatban folytathat. Glatz arra is felhívta a figyelmet, hogy nem létezhet magyarmagyar politika, magyarromán és magyarszlovák politika nélkül. Az elnök arra is figyelmeztetett, hogy csak azt lehet kérni más országoktól, amit magunk is megadunk az it t élő kisebbségeknek. Sajátságos "magyar mintáról" beszélt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. Markó Béla szerint ez a modell az "önkorlátozás bátorságán" alapul, ami azt jelenti, hogy a magyarok a Balkánon történtekkel ellentétben elutasítot ták az erőszakot, hajlandóak voltak a párbeszédre és arra is vállalkoztak, hogy kormányszerepet vállaljanak, amihez Markó szerint nagyobb bátorság kellett, mint egy koalíciós ajánlat elutasításához. Csáky Pál, a pozsonyi kormány miniszterelnökhelyettese, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is arról beszélt, hogy a Szlovákia magyarság pártja éppen hogy stabilizáló erő, nemcsak a pozsonyi kormányban, hanem az egész térségben is. Az MKP elvárása a magyar kormánnyal szemben mindenekelőtt egy korrekt kapcsolat, az hogy Budapest partnerként kezelje őket és szellemi hátteret nyújtson a felvidéki magyarságnak. Ugyanezt a szellemi hátteret igényli a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, hiszen a délvidéki magyarság óriási emberveszteséget szenvedett az elmúlt évekb en. Kasza László kijelentette: Szerbiában még nem zajlott le a rendszerváltás, az államfő Vojiszlav Kostunica pártja már Milosevics megbuktatásakor sem tudta eldönteni, hogy hova álljon és ez így van most is. Kasza szerint szó sincs elszakadási törekvésekr ől a Vajdaságban,
