Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-05
9 Bűnös szavak Magyar Nemzet: „...a dolgot őt magát nézzük...” 2002. március 5. (7. oldal) Lukács Csaba A tegnapi Washington Post vélemény oldalán különös j egyzet jelent meg Jackson Dielh tollából. Az Új NATO, régi értékek című írásban a szerző azt állítja: hat (három – a szerk.) évvel azután, hogy Magyarországot felvették a szövetségbe, Orbán Viktor miniszterelnök olyan mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjá ról szóló beszédével, hogy a Fehér Házba tervezett látogatását elutasították. Az írás hivatkozik a Clintonkormányzat egy volt tisztviselőjére, aki „Magyarország csatlakozásában segédkezett”. Az ő véleménye szerint, ha ugyanezeket mondta volna Orbán Viktor a felvételt megelőzően, akkor őt és Magyarországot alkalmatlanná nyilvánították volna a csatlakozásra. A cikkíró úgy tudja, a Bushkabinet azért szorít, hogy az áprilisi választások közeledtével Orbánnal szemben segítsenek az ellenzéki szocialistáknak. A Magyar – Amerikai Koalíció tagjai intenek attól, hogy a Washington Post jegyzetírójának véleményét azonosítsuk a Bushkormány gondolkodásmódjával. Annál is inkább, mert a koalíció vezetői az elmúlt napokban személyesen is ellátogattak a Fehér Házba, és ott nem tapasztaltak semmiféle elutasítást sem Magyarország, sem annak miniszterelnöke irányába. Sőt, szóba került a választások utánra tervezett Bush – Orbán találkozó ügye is. Úgy vélik, a cikkben említett hivatalnok az a Charles Gáti, aki a Clintonkabinet do lgozott egy ideig, és akinek kötődése közismert a Szabad Demokraták Szövetségéhez. A jegyzet egy szélesebb stratégia része (ennek elemeit az ÉSben tapasztaljuk hetenként), amely során Amerikát használják Orbán lejáratására. A Magyar – Amerikai Koalíció tagj ai – többek között – épp arról tárgyaltak a Fehér Házban, hogy a Bushkormány ne váljon kampányeszközzé egyik oldal kezében sem. Orbán Viktor amerikai megítélését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közelmúltban két rangos kitüntetéssel is elismerték tev ékenységét és a hivatalban lévő elnök telefonon gratulált neki. A cikkben említett Lebensraum kifejezésre is érdemes szánni néhány gondolatot. Az Orbán által használt szó (gazdasági élettér) mára már annyira hétköznapi a magyar köznyelvben, hogy badarság, ha valaki hitleri ideológiát körít mellé. A világhálón keresve az Altavizsla például több mint tízezer honlapon jelzi. Nyílt már ilyen címen kiállítás e honban (erről a Magyar Hírlap is beszámolt 1996. március 30án), neveztek el egyesületet így (Salgótar jánban ez az egyesület hozta rendbe a zömében romák lakta városrészt), volt már címsor az újságban (Magyar Hírlap, 1996. 10. 31.) és a Népszabadság is beszámolt arról a kétnapos konferenciáról, melyet a Goethe Intézet, a Francia Intézet, valamint a Lettre Internationale szervezett Budapesten, neves építészek és várostervezők részvételével, A város mint élettér, a város mint veszély? címen. A kifejezést baloldali és liberális elkötelezettségű személyek is használják néha (legutóbb például az SZDSZ egyik orsz ággyűlési képviselőjelöltje, Lőrincz István László fogalmazta meg szórólapján, hogy „célom: a lakókörnyezetek jó irányú megváltoztatása, igényes életterek kialakítása”. Úgy tűnik, még mindig vannak bűnös szavak, amelyeket csak bizonyos ideológiákhoz tarto zók tudnak szalonképesen kimondani. vissza Prága nem ért egyet Schüssellel 2002. március 5. (9. oldal) Somogyi Mátyás (Prága, Csehország) Nem értenek egyet a cseh politikusok Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a Der Stand ard című bécsi lapban megjelent azon javaslatával, hogy a csehek önszántukból kárpótolják az elűzött szudétanémeteket, és még az uniós csatlakozás előtt hatálytalanítsák a Benesdekrétumokat. Schüssel a szudétanémetek önkéntes kárpótlásával kap csolatban példaként említette a második világháborúban kényszermunkára ítélt személyeknek nyújtott osztrák kárpótlást. Libor Roucek, a prágai kabinet szóvivője a leghatározottabban visszautasította a szudétanémetek kárpótlásának bármilyen lehetőségét, uta lva arra az 1974ben kötött egyezményre, amelyben Ausztria lemondott arról, hogy a jövőben Prágától bármilyen vagyoni kártérítést követeljen. Lubomír Zaoralek, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak lezártnak tekinti a kárpótlás kérdését. Mi chael
