Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-04
16 Dzurinda békülékeny Kukan szerint Orbán „túlságosan egyértelműen” fogalmazott 2002. március 4. (9. oldal) Neszméri S ándor - MTI (Pozsony, Szlovákia) A magyar politika az áprilisi választások után lehiggad, visszatér a mindennapi gondok rendezéséhez, így a visegrádi együttműködés is a legmagasabb szinten folytatódhat – vélekedett a szlo vák közszolgálati rádió egyik szombati vitaműsorában a pozsonyi kormányfő. Dzurinda szerint a visegrádi tagországok elemi érdeke az egyeztetés az Európai Unió bővítésével kapcsolatos tárgyalások során, a négy állam együttesen sokkal hatékonyabban léphet fe l, mint különkülön. Mikulás Dzurinda továbbra is „sajnálatosnak” tartja, hogy Orbán Viktor Brüsszelben felvetette a benesi dekrétumok kérdését. A szlovák kormányfő a kedvezménytörvény körül kialakult vitát ugyanakkor nem tartja olyannak, amely „ne lenne l ezárható a felek kölcsönös megelégedésére, amenynyiben az elmúlt években tapasztalt higgadt és tárgyszerű tárgyalási hangnemhez térünk vissza”. Eduard Kukan, a szlovák diplomácia vezetője a szlovák rádió magyar adásának nyilatkozva elismerte: tudják, hogy Orbán Viktor Brüsszelben nem a saját beszédében tért ki a Benesdekrétumok kérdésére, hanem az Európa Parlament német képviselőjének felvetésére válaszolt. A szlovák politika reagálását a külügyminiszter azzal magyarázta, hogy „Orbán túlságosan egyértelm űen fogalmazott, holott a kétoldalú kapcsolatokban a benesi dekrétumok és a kollektív bűnösség kérdése sosem merült fel”. * A Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap szombaton címoldalán Andreas Oplatka terjedelmes cikkét közölte KözépEurópa tö rténelmi terhei címmel. Az utóbbi hetekben teljesen soha be nem hegesedett sebek szakadtak fel, amikor viszály tört ki az 1945ben kelt Benesdekrétumok körül, és sok szemrehányó értetlenséggel fogadták azt a törvényt, amellyel a magyarok az ország határai n túl élő magyar kisebbségeket igyekeznek támogatni – írta Oplatka. Prága – és kisebb mértékben Pozsony is – attól tart, hogy a dekrétumok semmissé nyilvánítása nyomán kártérítési követelések áradata indul meg, s Václav Klaus volt kormányfő odáig ment el, hogy követelte a dekrétumok záradék formájában való rögzítését a csatlakozási szerződésben. Kérdés azonban, miféle értékközösség lenne még az unió ebben az esetben” – írja Oplatka. vissza Schüssel kárpótlási megoldást javasol 2002. március 4. (9. oldal) Hírösszefoglaló A Benesdekrétumok nem tehetők meg nem történtekké, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni – mondta egyebek között Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a Der Standard című liberális bécsi lapban szombaton megjelent interjújában. Schüssel megemlítette, hogy a most európai szinten kezelt problémát Milos Zem an cseh kormányfő hozta a felszínre megjegyzéseivel, amelyeket egy osztrák politikai hetilapban tett, amikor a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának, elűzésüket pedig enyhe büntetésnek minősítette, ezt azonban a mai Csehországban is elutasítják. Sch üssel azt ajánlotta Csehországnak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. Ausztria példájára hivatkozott, amely önként, tulajdonképpen külső nyomás nélkül megállapodott mind a volt kényszermunkások, mind a vagyoni károkat szenvedet tek kárpótlásáról. A kancellár szerint jogilag nem szükségszerű, hogy kártérítési perek induljanak, ha a cseh kormány tesz lépéseket. Az elüldözöttek szövetségeinek követelései természetesen fennállnak, ezt azonban jogilag külön lehet választani – mondta. Egyébként leszögezte: álláspontja mindig is az volt, hogy „holt jogtalanságnak” kell minősíteni az érintett dekrétumokat, s hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással ez jogilag is világosan láthatóvá válik – mondta Schüssel. *** ZEMAN VÉLEMÉNYE. A cseh kormányfő tegnap megismételte azt az állítását, hogy a szudétanémetek a második világháború idején elárulták Csehszlovákiát és Hitler ötödik hadoszlopa voltak. Ugyanakkor leszögezte, hogy kijelentéseivel nem kívánta kollektív módon elítélni a
