Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-04
11 évvel korábban. Nálunk kisebb volt a munkanélküliek aránya, mint az EUországok átlaga. Egy évvel korábban 4,7 százalékponttal magasabb volt a tartós an munkanélküliek aránya. Tavaly összesen negyvenezer külföldi munkavállaló dolgozott nálunk engedéllyel, ennek fele Romániából érkezett. A Gazdasági Minisztérium idénre nyolcvanegyezer főben szabta meg a nálunk engedéllyel dolgozó külföldiek számának fel ső határát, körülbelül ennyi betöltetlen munkahely van jelenleg az országban. A román munkaerő migrációjáról szóló tavalyi felmérés azt mutatja, hogy a külföldön munkát vállalni szándékozók döntő többsége a schengeni államokba vágyik. Egy román állampolgá rnak egész vagyonba kerül elutazni Romániából, hiszen a külföldön tervezett tartózkodás minden egyes napjára ötven eurót kell felmutatni a határon (ha schengeni államba szól a jegy, akkor ennek dupláját), és rendelkezni kell a nem olcsó egészségügyi biztos ítással. A múlt héten még az Otopenirepülőtéren is szigorúan ellenőrizték ezeket, annak ellenére, hogy kicsi a valószínűsége annak: a feketemunkások légi úton érkeznek a Moszkva térre kubikosmunkáért ácsorogni. Ennyit a tényekről. Kicsit már fárasztó leí rni, hogy az ellenzék fölöslegesen riogatta a magyar közvéleményt az országot elözönlő huszonhárommillió román munkavállalóval (lassan ideje volna egy MSZPkampányígéretlufieregető bulit szervezni a Hősök terére), kamu az egész. A baloldal és a liberáliso k feláldozták volna a parlamentben kilencvenhárom százalékos többséggel megszavazott kedvezménytörvényt azért, mert a román fél kért egy gesztust: elméletileg bárki jöhessen Magyaroszágra dolgozni. Más területeken már nem ennyire kényes a román – magyar együ ttműködésre az MSZP – a nemzetközi kampánycsapatot és a módszereket például minden további nélkül átveszik Bukaresttől. Iosif Boda, Ion Iliescu 1996os kampányának vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta (lásd szombati számunkat), hogy a magyar választási kampányban előhúzott „román kártya” pontosan a fordítottja a keleti szomszédunknál oly sokszor bevetett „magyar veszélynek”, s a Werbercsapatnak ez a módszere: a külföldi zsoldosok, nem ismerve a helyi viszonyokat, műbalhékat kreálnak, állásfoglalásra kés zetve a bizonytalan szavazókat. Romániából mostanában elsősorban nem munkaválallók érkeznek hozzánk, hanem kampánymódszerek. vissza Határozott érdekérvényesítés A kormány külpolitikájának négy éve a tények és bírálatok tük rében 2002. március 4. (7. oldal) Stier Gábor A külpolitikának pártpolitikai érdekektől és ideológiai előítéletektől mentesen, a legszélesebb nemzeti egyetértésre kell támaszkodnia. Azt hiszem, mindannyi an egyetérthetünk Kovács László árnyékkülügyminiszter programbeszédének e megállapításával. Sajnos a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja az MSZP elnöke, amikor a pártja mögé felsorakozott sajtóorgánumok kórusától kísérve élen jár a külpoli tika kampányeszközzé silányításában. Ez persze nem túlságosan meglepő, hiszen a NATOn belüli szerepvállalástól, a repülőterek átengedésétől az uniós csatlakozást szolgáló összefogás elutasításán át a határon túli magyarok érdekeinek figyelmen kívül hagyás áig példák sora mutatja: az egykor konszenzusteremtésben nem is olyan sikertelen politikusban a pártvezető már jó ideje legyőzte az exkülügyminisztert. Megragadt a csupán a választásokat szem előtt tartó pártpolitikus szintjén, szemben az államférfival, ak i Churchill szavaival a jövő nemzedékeire is gondol. Figyelve az utóbbi hetek külpolitikai témájú ellenzéki megnyilatkozásait, mindezt még kiegészíteném azzal, hogy nagyon kis esélye van annak az erőnek, amely nem tud mást tenni, mint besározni a másikat. Ez a fajta ellenzéki politizálás tárult elénk a napokban is, ezért az elmúlt négy évet a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyása és az ország elszigeteléséhez vezető diplomáciai baklövések tükrében láttatni igyekvő, inkább a pártpolitikusok populista bírá lataira rímelő elemzésekkel szemben próbáljuk meg a tényekből és az eredményekből kiindulva felrajzolni külpolitikánk ezen időszakát. Hátha így még e sokszor végletesen kettéosztott országban is egyet tudunk érteni valamiben! A legalapvetőbb változást az előző kormány külpolitikájához képest a határon túli magyarok érdekeinek határozottabb megjelenítésében ígérte a Fidesz. Mint az 1998as program kiemeli, „a magyar külpolitika egyik legfőbb sajátossága, hogy kettős érdeket kell együttesen érvényesítenie, m égpedig a magyar állam és a magyar nemzet érdekét”. Ez a célkitűzés a gyakorlatban a három fő prioritás – az
