Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-30
5 – Az Orbán – N astasemegállapodás nem hozott nyugalmat? – Nem oszlatta el teljesen a félelmeket, sőt új elemekkel bővült a propaganda. Az új rémhír, hogy akik kiváltják a magyarigazolványt, azok tizenöt évig nem települhetnek át Magyarországra. – Az áttelepülés viszon t nem érdeke a magyarságnak. – Ezért nehéz az álhíresztelés ellen védekezni, mert az ellenkezőjével sem akarjuk megnyugtatni az érintetteket. Ezek ravaszul kitervelt dolgok. A román belpolitika mindig is ügyesebben dolgozott, mint a többi kisantant ország ok külpolitikája. – Tőkés László nagyváradi püspök átvette a magyarigazolványt. Ez gondot okoz önnek? – Isten őrizzen, hogy gondot okozzon. Mindenesetre van egy olyan réteg nálunk, amelyik nem kifejezetten félelemből nem igényelte a magyarigazolványt, ha nem kivár. Ugyanis Romániában soha nem lehet tudni, hogy amit aláír egy román politikus, abból mennyit lehet komolyan venni. Nekem is az a véleményem, hogy konjunkturális, propagandisztikus volt Nastase beleegyezése a státustörvény aláírásánál, mert ő már a prágai csúcsra tekint, ahol eldőlhet Románia NATOtagsága. Ugyanezt tették most a zsidótörvény elfogadásával is, amivel megtiltják az Antonescukultuszt, szobrát lebontják. A kedvező politikai körülmény tehát lehetővé tette a státustörvény érvényesítését Romániában, de ha ez a kedvező körülmény megszűnik, akkor minden nehezebb lesz. Ennek ellenére egyházunk igazgatótanácsa körlevelet adott ki, amelyben leírtuk, hogy híveink ne bátortalanodjanak el, ne engedjenek a félrevezető propagandának, hanem ameddig lehetséges, éljenek ezzel a nemzeti, Európa által is szavatolt jogukkal és váltsák ki a magyarigazolványt. – A keresztény világ legnagyobb ünnepe húsvét. A nagyhét mit jelent egy erdélyi püspöknek, vane megfogalmazható húsvéti üzenete? – A magyar történ elem, a magyar sorstörténet igencsak a krisztusi szenvedés történetének markáns jegyeit hordozza magán. Gondoljunk csak a nagy történelmi tragédiánkra, Mohácsra vagy Trianonra, az örökös magyar újrakezdések és feltámadások sorozatára vagy elnyomott kisebbs égi sorsunkra. Húsvét tanulságaként azt szeretném kihangsúlyozni, hogy Jézus maga vállalta a keresztet, vállalta az áldozatot, a legfőbb áldozatot, élete önfeláldozását. Hétköznapi módon ezt úgy fogalmaznám meg, hogy áldozat nélkül nincs eredmény. Nem igaz az, hogy nem volt értelme az 1848 – 49es szabadságharcnak, az 1956os forradalomnak, vagy ahogyan Camus írja, ne lett volna értelme a magyarok vére kiontásának. Ez a magyar nemzet keresztáldozata volt történelmi távlatokban fogalmazva, és ezek az áldozato k megtermik gyümölcseiket. Még prózaibban, a haza most nem kíván tőlünk véráldozatot, de nemzetünk felemelkedése, a magyar feltámadás érdekében legalább azokat az áldozatokat hozzuk meg, amelyeket egy öntudatos polgárság, egy öntudatos nemzet meghozhat a k öz érdekében. Vissza Kételyek sokasága - Háttér - 2002. március 30. (10. oldal) Guszton András Egyéves halasztás és hosszas tépelődés után a belgrádi hatóságok úgy döntöttek, hogy hétfőn mégiscsak megkezdődik a hiva talos népszámlálás. Az akciót még véletlenül sem lehet országos méretűnek nevezni, mivel nem lesz összeírás a kisebbik jugoszláv köztársaságban, Montenegróban és ugyanígy, a nemzetközi irányítás alatt levő, névleg még mindig Jugoszláviához tartozó Koszovób an sem. Podgoricában azzal indokolják az újabb egyéves halasztást, hogy a nemzetközi szabályok szerint a választások évében kerülni kell a népszámlálást, márpedig Montenegróban az idén helyhatósági választások mindenképpen lesznek. Koszovó kérdését pedig e gyszerűen úgy intézték el, hogy megállapították, nincsenek meg a feltételek az összeírás lebonyolítására. A Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati tisztségviselőinek véleménye szerint a népszámlálás szabályai megfelelnek a nemzetközi mércéknek, és jelentő snek tartják, hogy nem kötelező válaszolni a nemzeti, etnikai és vallási hovatartozást boncolgató kérdésre. Viszont a válasz
