Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-30
3 anyanyelv bejegyzését. – Ez az ellenérde keltség ütközik a népszámláláskor. A négy történelmi egyház mintegy negyvenezer felvilágosító röpcédulát osztott ki a nehezebben elérhető magyarlakta területeken, de az RMDSZ is erősen agitál, hogy miként kell értelmezni a népszámlálási íveket. A román hat alom viszont a népszámlálási nyomtatványokon az összromán érdekeket próbálja érvényesíteni kisebbség- ellenes céllal. Például a kérdőíveken csak az egyeduralkodó ortodox vallás neve szerepel, a többi vallás az ,,egyebek” kategóriába került. Vagy az anyanye lv meghatározásánál, a magyar nyelv mellett megjelenik a székely és a csángó nyelv, azaz nemzetiség. – Holott tudjuk, hogy ők magyarok. – Pontosan, már itt hátrányba kerülünk. Ráadásul a román számlálóbiztosok, például Kolozsváron, csak román nemzetiségű ek. Nyilván Funar polgármester instrukciói vagy bátorítása nyomán, a népszámlálók sok esetben nem hajlandók beírni a valós adatokat. Kolozsvárott is mindenféle bürokratikus akadályokat találnak ki, hogy az emberek szabad akaratukból ne tudjanak nyilatkozni . Bukarestben is hasonló esetek fordultak elő. Ráadásul olyan jeles személyek családjánál, mint Boros Zoltán, a román tv magyar adásának főszerkesztője, vagy Czédly József, aki alprefektusa volt Bukarestnek, nos ilyen helyeken is merészkedtek hamis adatoka t beírni vagy ceruzával feltüntetni nemzetiségüket. Vannak sajnos olyan szórvány magyarlakta vidékeink, ahol még tudomást sem szerezhetünk az esetleges visszaélésekről. – Vegyük az adatokat. A legutóbbi népszámlálás és az egyházak adatai szerint mennyi ma gyar él Romániában, Erdélyben? – A gond azzal a réteggel van, amelyik már az asszimiláció fázisába került, de identitástudata még nem dőlt el. Több százezerre tehető a vegyes házasságban élők száma. A vegyes identitású személyek esetében többnyire ellenér dekeltek abban, hogy megvallják hovatartozásukat. Ez jó irányba mozdult el az 1989es változással, felszabadulással, de a tizenkét évvel ezelőtti véres, marosvásárhelyi események, majd az azt követő kisebbségellenes politika ismét visszafordította ezt a ke dvező folyamatot. A katolikus vallásúak száma tíz évvel ezelőtt meghaladta az egymillióháromszázezret. A magyar katolikusok viszont egymilliónál kevesebben vannak és így mindjárt megjelenik az a különbözet, amit a csángók vagy akár a székelyek letagadása, elrománosítása jelent. Sajnos sem a református, de a többi egyházak nyilvántartásai sem pontosak. Szekularizált világban élünk, ahol az egyházhoz való hovatartozás nem fedi teljességgel a nemzetiséghez való hovatartozást. Mi, reformátusok nyolcszázezer hí vet tartunk nyilván. Joggal feltételezhető, hogy többen vagyunk. Az biztos, hogy az asszimilált réteggel együtt legkevesebb kétmillióra tehető az erdélyi magyarság valós lélekszáma. – Mi a tétje ennek a népszámlálásnak? – Az a gyakorlati tétje, hogy a kö zigazgatási törvény csak a húsz- százalékos küszöbtől ad lehetőséget, jogot arra, hogy településeinken a közigazgatásban anyanyelvünket használhassuk, magyar iskoláink legyenek. De fontos a népszámlálás politikai üzenete is, hogy lehete tovább bagatelizál ni a magyar kisebbség súlyát, szerepét, jelentőségét, különösen abban az esetben, amikor a huszonkétmilliós összlakosságnak a keretén belül állapítják meg a százalékarányunkat. Holott egy egészséges, regionális és történelmi megközelítésben, valójában erdé lyi összefüggésben kellene megállapítani a számarányokat, s az volna eligazító a magyarságra nézve. – A Magyar Nemzet 2002. március 2án megjelent írása azt kutatta, hogy vane hasonlóság Ion Iliescu 1996os, valamint az MSZP mostani kampányának kommuniká ciós stratégiájában. Vajon közrejátszotte Ron Werber izraeli szakember ténykedése a román és most a magyar közélet eldurvulásában? Tőkés László ezt hogyan élte meg? – 1996ban Iliescu a gyűlölet szításának eszközével, a magyar- gyűlölettel kampányolt, s talán ennek is tulajdonítható, hogy elveszítette a választást. Nagyon beleillik abba a képbe, amiről a magyar származású Josif Boda, volt elnöki tanácsadó is beszélt a Magyar Nemzetben, csak előtte nem tudtuk, hogy milyen boszorkánykonyhán főzik ezt a gyűl öletkampányt, most világossá vált
