Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-28
9 HVG: Ön, aki osztrákcseh lévén, Bécsben és Prágában is él, mivel magyarázza, hogy ennyire felforrósodott a Benesdekrétumok ügye? K. S.: Sajnálatos módon, egymással szemben álló politikusok töltötték meg szenvedéllyel a témát. Tavaly év végén még a temelíni atomerőmű körül forrtak az indulatok, emlékezzünk rá, hogy Jörg Haider és a Neue Kronen Zeitung egymással összefogva biztatták az embereket, menjenek el a cseh reaktor bezárását követelő népszavazásra. Végül is Wolfgang Schüssel kancellárnak sikerült nyugvópontra juttatnia ezt a csehosztrák konfliktust. A temelíni szavazás heté ben jelent meg a bécsi Profilban Milos Zeman cseh kormányfő önkontroll nélküli interjúja, magyarázható, de megbocsáthatatlan indulattal. És persze kijelentéseivel alkalmat teremtett a viszonválaszokra. Megszólalt Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, aki mi ndig is a szudétanémetek védőszentjeként lép fel. Stoiber vendégszónok volt Orbán Viktor pártjának kongresszusán. Orbán miniszterelnök megnyilvánult Brüsszelben, utána újra az osztrákok jöttek. Susanne RiessPasser alkancellár elment egy szudétanémet emlék rendezvényre, s ott követelte a dekrétumok érvénytelenítését. Az idén választásokat tartanak Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, s a Benesdekrétumok ügye mindenütt eszményi választási téma, alkalmat ad demagógiára, nacionalizmusra . Már látható is "eredménye". K orábban már folytak tárgyszerű megbeszélések, de ezek a mostani felizzott hangulatban megakadtak. HVG: Mit gondol, a közelmúlt találkozói, nyilatkozatai alapján lehete bajorosztrákmagyar tengelyről beszélni? K. S.: Remélem, hogy ez még nem tengely. Én ugyanis elég öreg vagyok ahhoz, hogy a kifejezés eredetére emlékezzem, ezért mondom, remélem, nem. De mindenesetre feltűnő, hogy Orbán miniszterelnök azután állt elő a követelésével, hogy Edmund Stoiber részt vett pártja kongresszusán. Nem vagyok az össze esküvéselméletek híve, de szemet szúr a két esemény egymásutánisága. Megértem persze, hogy a magyar kormányfő, akit jobbról nyom Csurka István és pártja, Franz Josef Strauss módszerét követi, miszerint tőle jobbra már nem szabad senkinek sem állnia. Nyilv án az is zavarhatja, miként reagáltak a szlovákok a magyar kedvezménytörvényre. HVG: A Benesdekrétumok ügyében mintha kívülről kisebb nyomás nehezedne Pozsonyra, mint Prágára. K. S.: Dzurinda szlovák miniszterelnök ugyanolyan egyértelmű a Benesdekrétum ok ügyében, mint Zeman. A külső nyomás mégis valóban kisebb rajta, mert az utóbbi egykét évben inkább az osztrákcseh konfliktusok éleződtek ki. Ebben előítéletek is szerepet játszanak, meg az is, hogy szerencsétlen kijelentések hangzottak el Zeman és Vác lav Klaus exkormányfő, mostani felsőházi elnök szájából. S valahol egész mélyen az is ott munkál, hogy a bajorok, osztrákok, magyarok, szlovákok a második világháború idején, különböző egyenruhákban ugyan, de mégiscsak ugyanazon az oldalon harcoltak. Ennek következtében az egyik országgal toleránsabbak, a másikkal viszont kevésbé. A 20. században a németek, az osztrákok, a magyarok, a csehek és a szlovákok mindmind elkövettek bűnöket. Ezeket azonban mindenki hajlamos elfelejteni, s csak a másik vétkeire em lékezni. Ha őszinték vagyunk, egyikünknek sincs oka szemrehányást tenni a másiknak. HVG: Magyarázata szerint tehát egyfajta lavinaeffektus érvényesül, a régióban minden érintett kötelességének - vagy hasznára válónak - érezte, hogy nyilatkozzon. De az Eur ópai Parlament is úgy határozott, hogy elfogulatlan vizsgálatot kezdeményez a dekrétumokról. K. S.: Igen, ez igaz. Talán azért történt, mert a német és az osztrák képviselők közvetlenül éjfél előtt álltak elő a határozati javaslattal, amit az ott maradt n éhány képviselővel könnyű volt elfogadtatni. HVG: Ha még mindig Václav Havel cseh köztársasági elnök kabinetfőnöke lenne, milyen megoldási elképzeléssel állna elő a vita megszelídítésére? K. S.: Minden érintett politikusnak azt tanácsolnám: fogja vissza magát a választásokig, ne nyilatkozzon a Benesdekrétumok ügyében, vessenek véget a nyilatkozatháborúnak. Ez tudniillik nem választási téma. Minél többen nyilatkoznak, minél inkább szítják az indulatokat, annál jobban rontanak a helyzeten. Ez a történet ig azi nagy emberi tragédiákkal terhelt, nem való választási kampányolásra. HVG: Nem tart attól, hogy a Benesdekrétumokról kirobbant vita hátráltatja majd Csehország EUtagságát? K. S.: Inkább attól tartok, hogy azok a prágai és budapesti remények, miszeri nt ezek az országok 2004ben bent lesznek az Európai Unióban (EU), nem megalapozottak. Én úgy látom, hogy 2006 előtt nem lesz csatlakozás, nem hiszem, hogy az unió gyorsabban előre tud haladni belső problémáinak megoldásában. Kivált, ha keresztülviszi "big bang" elképzelését, vagyis a jelölt országok egyszerre történő felvételét. De amíg nem lesznek bent az EUban, a csatlakozásról szóló belpolitikai vita csak a politikusok, újságírók, gazdasági elit szűk körét érdekli. Emlékszem, Ausztriában is így volt: a míg a belépési tárgyalások folytak, addig csupán az establishmentet foglalkoztatta az ügy, de ahogy közeledett a népszavazás időpontja, egyre szélesebb körben vitatkoztak róla. HVG: Amikor KözépEurópa túljut majd a parlamenti választásokon s az ezekkel ö sszefüggő kampánysorozaton, miként lehetne a szudétanémetekkel, magyarokkal szemben elkövetett történelmi bűnöket jóvátenni, hogyan lehetne hatálytalanítani a dekrétumokat? K. S.: Nem volna szabad a Benesdekrétumokkal dobálózni, ehelyett tételesen meg ke llene vizsgálni az egyes határozatok tartalmát. Ne feledjük, hogy a csehszlovák alkotmányba 1991ben belefoglalták az emberi jogokat, s ezzel valójában megszüntették a dekrétumok érvényét. Csak éppen nem visszamenőleg. Én azt tartanám kívánatosnak, azt tám ogatnám fenntartások nélkül, ha egy napon a cseh parlament megfogalmazna egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a dekrétumok egy adott időszak termékei voltak, amelyek csak akkor érthetők meg, ha figyelembe vesszük, hogy közvetlenül a második világháború u tán születtek. Olyan események nyomán Vissza , amelyek Csehszlovákiát érték a világháborúban. Világossá kell tenni ugyanakkor, vajon csak erkölcsi elégtételre vane szükség, vagy maradéktalanul fel kell függeszteni az összes ha tározatot? Nem vagyok alkotmányjogász, hogy megállapítsam, miként kell megtalálni a megfelelő jogi formulát. Feltétlenül a morális
