Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-02
9 Benesnek az emlékével leszámolni, a ki a második világháború alatt szoros szövetséget kötött Sztálinnal, és 1948ban lehetővé tette a kommunista hatalomátvételt. Bízzunk benne, hogy valóban csak "üzemzavarról" van szó a visegrádi együttműködésben, ahogyan a cseh szóvivők is szeretik kifejez ni magukat. Meglepetésekre természetesen fel kell készülni. Zeman kormányfő stílusa szokatlan és ugyancsak szókimondó. Ha a szudétanémetek esetében felemlegette a nácikkal való kollaborálást, ha Haidert és Arafatot Hitlerhez hasonlította, akkor ne feledjük el, hogy magyar vonatkozásban még nem emlegette Horthyt. És az is fontos, hogy Zeman az idén ugyan nyugdíjba készül, és kijelölt utódja, a szocdem párt elnöke, Vladimír Spidla jóval higgadtabb szavú politikus, de az sincs kizárva, hogy jövőre Zeman harcba indul, mert ő kívánna Havel örököse lenni. A másik önjelölt pedig Klaus. Csehül állunk? A húszas években vitéz nagybányai Horthy Miklós admirális, akkortájt a Magyar Királyság kormányzója úgy gondolta eldönteni a Magyarország és Csehszlovákia közötti kon fliktusokat, ha párbajra hívja Tomás Garrigue Masaryk filozófusprofesszort, köztársasági elnököt. Ma mindenki a hagyományokra szokott hivatkozni. A magyar miniszterelnök sokszor, a cseh aligalig. De azért reménykedjünk, hogy nem ez a tradíció kerül előtér be. Egy híres orosz íródiplomata, a klasszikus dráma, Az ész bajjal jár szerzője, Alekszandr Gribojedov mondotta nagyon régen: "Minden igazi baj a vélt bajoktól való félelemből származik." Prága, 2002. február Vissza Politik ai merénylet Belgrádban 2002. március 2. (8. oldal) Sebestyén Imre (Jugoszlávia) Tegnapra virradó éjszaka merényletet hajtottak végre a Kostunica jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) belgrádi székháza ellen. Ismeretlen tettese k két kézigránátot dobtak az épület főbejáratára. A belügyminisztérium szerint csak anyagi kár keletkezett, sérülés nem történt. A reagálások szerint a merényletnek politikai háttere van. Ezt hangoztatják a szocialisták is. A DSS közleménye a súlyos társa dalmi és politikai válság következményének nevezte a támadást. Szerinte ez nem más, mint kísérlet az állam és a politikai helyzet destabilizálására. Ezzel a kormánykolaíció (DOS) több más pártja is egyetért. A merényletet mindenki a maga politikai céljai s zerint magyarázza: egyesek a DOSon belüli ellentétekkel hozzák összefüggésbe, mások a régi rezsim pártjainak fokozódó agresszivitásában látják az okokat, nem kevesek szerint pedig az országot megbolygató Milosevicsper váltotta ki. A helyzetelemzők úgy vé lik, hogy politikai válság fenyeget, ha az ügyre nem derítenek fényt. Karadzsics ismét egérutat nyert. Az SFOR erőinek celebici térségében végrehajtott tegnapi akciója során sem sikerült kézre keríteni a Hágában körözött Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezért. A megismételt szárazföldilégi hadművelet kudarcát előkészítetlenségével magyarázzák. Nem zárható ki, hogy Karadzsicsék tudomására jutott a tervezett akció. Korábban is volt már példa hadititkok kiszivárgására. (S. I.) Vissza Romlanak az EUcsatlakozási kilátások az elemzők szerint 20020302 (a nyomtatott MH cikke) Borúlátóbbak a szakértők a bővítés időpontját tekintve, mint néhány hónappal ezelőtt voltak. Úgy vélik, a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos vi ták, a francia- és németországi választások, illetve a nizzai szerződésről az idén újra megtartandó ír népszavazás akadálya lehet a 2004 eleji EUbővítésnek - derül ki a Reuters elemzésből, melyhez 53 közgazdász és politikai elemző véleményét kérték ki. Ta valy novemberben még több megkérdezett vélte reálisan tarthatónak az eredeti bővítési menetrendet, vagyis a legfelkészültebbek 2004. januári csatlakozását. Míg Magyarország és Szlovénia esetében akkor erre még átlagosan 71 százalékos esélyt láttak, addig m ost mindkét ország csak 52 százalékot kapott. Rajtuk kívül egyedül Csehország esetében haladja meg a 2004. eleji csatlakozás esélye az 50 százalékot, a többi hét jelölt 43 és 49 százalék közötti értékkel végzett. Nem valószínű, hogy kivitelezhető a tíz ta gjelölt 2004es felvétele az unióba. Richter Sándor, a bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének szakértője szerint az unió ambíciói nem állnak összhangban azokkal a feltételekkel, amelyeknek a megvalósulása alapfeltétele a csatlakozásnak. Ric hter úgy véli, az EU ügymenete miatt nehezen elképzelhető a 2004es dátum. A 2005ös csatlakozásra a szakértők szerint Szlovéniának és Csehországnak van a legnagyobb esélye (76 százalék), de 70 százalékos valószínűség szerint addigra Szlovákia is tagjává válhat az uniónak. A válaszadók
