Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-13
7 Tovább kísért a benesi szellem 2002. március 13. (9. oldal) Munkatársunktól Kizárólag szláv állammá akarták átalakítani Csehszlovákiát a győztes nagyhatalmak támogatásával a második világháború után, és ennek döntő előzményét képezték az 1945 áprilisában kihirdetett benesi dekrétumok – fogalmazott közleményében a Százak Tanácsa. A neves közéleti személyiségeket tömörítő civil szervezet szerint a kisebbségellenes intézkedések közé tartozott, hogy már 1945 májusában kihajtották Pozsonyból a német és magyar lakosság 90 százalékát. A dekrétumok gyakorlati következményeit felidézve a Sz ázak Tanácsa emlékeztetett arra: a magyarok vagyonát állami felügyelet alá helyezték, üzleteiket, műhelyeiket zárgondnokság alá vették, állásaikból elbocsátották őket, egyesületeiket feloszlatták, lelkészeiket templomaikból kitiltották. Mindehhez hozzájáru lt, hogy 44 ezer magyart deportáltak Csehországba rabszolgamunkára és azok egy részét kegyetlenül legyilkolták. Az atrocitásokat követte a kényszerű lakosságcsere, amelynek során hatalmi erővel áttelepítettek 76 ezer magyart, míg Szlovákiába önként ment át 60 ezer magyarországi szlovák. – Ennyi idővel az egyetemes történelemben példátlan kollektív nemzetiségi jogfosztás és a vele járó kegyetlenkedések után Magyarország – Ausztriával és Németországgal együtt – joggal várja el a benesi dekrétumok eltörlését – olvasható a közleményben. * Szlovákiában óriási a félelem, hogy a Benesdekrétumok eltörlése a határok megváltoztatásához vezetne – nyilatkozta kedden a pozsonyi Új Szónak Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke emlékeztetett rá: nem az öss zes, 143 dekrétum megszüntetéséről lenne szó, csupán azokról, melyeknek hatásai máig érezhetők. Azokról van szó, amelyek hatálya miatt a szlovákiai magyarok ma nem részesülhetnek különféle kárpótlásokban, mert annak idején a Benesdekrétumokra hivatkozva v ették el a vagyonukat. Bugár megerősítette: az MKP az őszi választások után felveti a dekrétumok hatálytalanításának kérdését, és ragaszkodni fog ahhoz, hogy a probléma kezelésének módja a kormányprogram része legyen. Ha Szlovákia 2004ben, vagy később a z Európai Unió tagja lesz, akkor az uniós törvényhozás keretén belül mindenképpen meg kell oldani ezeket a kérdéseket. vissza Áprilisban státustörvényvita az ETben 20020313 (a nyomtatott MH cikke) Nem volt bölcs dolog eb ben a formában, ilyen háttérrel elfogadni a státustörvényt - jelentette ki tegnap Budapesten az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának e kérdés megvizsgálásával megbízott rapörtőre. A holland Erik Jürgens találkozott a külügy miniszterrel, illetve a vezető pártok képviselőivel. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének április végi ülésén várhatóan a testület elé kerül az a megoldási javaslat, amelynek célja a magyar státustörvény körüli viták rendezésének előmozdítása - jelezt e tegnap a strasbourgi székhelyű szervezet e kérdésben illetékes raportőre. A holland Erik Jürgens előzőleg a magyar fővárosban megbeszélést folytatott Martonyi János külügyminiszterrel, a Fidesz részéről Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Kovács László szocialista párvezérrel, a szabaddemokrata SzentIványi Istvánnal és Eörsi Mátyással, valamint több kisebbségi közösség képviselőivel. Az ET jogi és emberi jogi bizottságának jelentéstevője találkozói után lapunk felvetésére elmondta: egyelőre nehéz lenne megjósolni, milyen megoldási javaslat születik az összes vita rendezésére. Szerinte egyébként egységes képlet nem alkalmazható, de felmerülhet például a jogszabály módosításának vagy különböző kétoldalú megállapodások megkötésének lehetősége. Mindenesetre - fűzte hozzá - a rendezés a politikai akarattól, illetve a politikai pszichológiától függ. A holland képviselő szerint ha a hatásait nézzük, nem volt bölcs dolog a jogszabály ebben a formában, ilyen háttérrel elfogadni. A kialakult helyzetben ugyanis egy felől Magyarországról alakulhat ki olyan kép Európában, hogy itt erősödött a nacionalizmus, másrészt fokozza a nacionalista érzéseket a térségben, így Szlovákiában vagy Romániában is. Ilyen értelemben, a visszhangot, illetve kialakult vitákat nézve - erősí tette meg az MH felvetését Jürgens - a jogszabály negatív precedensnek mondható, még akkor is, ha a mögötte meghúzódó eredeti szándék jó volt. Kérdésünkre, mely szerint milyen jogszabály nevezhető "területen kívüli hatályúnak", ahogy a szlovák fél a státus törvényt minősíti, a holland képviselő elmondta: a fogalom meglehetősen tág, ám ha valamely szomszéd ilyen véleményt fogalmaz meg, a felvetés nem hagyható figyelmen kívül. Itt - ismételte meg Jürgens - ismét a politikai pszichológia kérdése vetődik fel. E gy kérdésre válaszolva, Erik Jürgens cáfolta Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár e heti bejelentését, mely szerint úgy tudja, az áprilisi EThatározat a pozsonyi álláspontot erősíti majd. A holland képviselő
