Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-09
5 A legfontosabb fe ladat belépni az Európai Unióba, akkortól ugyanis minden tagállam egyenlő. Nincs másodrendű tagság - mondta lapunknak a bizottság múlt heti, nagy vitát kiváltott javaslatáról Antonio Bellver Manrique. Az EU soros elnökségét betöltő Spanyolország nagykövete hangsúlyozta: országa nem csupán "statisztikailag" akar gazdagabb lenni a bővítés után, ezért fontosnak tartja, hogy 2006tól több pénz álljon az unió rendelkezésére a szegényebb régiók felzárkózására. A spanyol elnökségnek nem célja, hogy lezárja a tagje löltekkel a mezőgazdasági és regionális fejezeteket, de igyekszik elérni, hogy mielőbb létrejöjjön a közös uniós álláspont, amelyről a dán elnökség alatt meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. A hivatalos nyilatkozatok szerint a spanyol elnökség prioritása a terrorizmus elleni harc. Más feladatok, így a bővítés átmenetileg háttérbe szorulhat? - A terrorizmus elleni harc valóban a legfőbb feladat. Ez szeptember 11. után nem is lehetne másképp. Spanyolország már harminc éve szenved a terrorizmustól. A New Yorki merénylet bebizonyította, amit már régóta mondunk: nem létezik baszk, algériai vagy arab terrorizmus, csak nemzetközi terrorizmus van. Ám mindez nem jelenti, hogy a spanyol elnökség többi célkitűzése háttérbe szorulna. Hármas feladatunk van : a terrorizm us elleni harc, a nagyobb gazdasági jólét elérése - szavatolva az európai modellt , és a bővítési folyamat lezárása. - Spanyolország valóban sokat profitált a regionális támogatásokból, és általában a gazdasági és társadalmi kohéziós politikákból. E p olitikáknak köszönhetően az egy főre eső spanyol GDP az uniós átlag 72 százalékáról (1988) 83 százalékra (2000) nőtt, bár ez alatt az idő alatt más tagállamok is egyharmaddal növelték az egy főre eső jövedelmüket. Kormányom célja, hogy országunk a lehető l egrövidebb időn belül felzárkózzon a fejlett Európához, és erre az utóbbi évek EUátlagot meghaladó növekedési üteme lehetőséget is ad. Mindehhez azonban arra is szükség van, hogy még néhány évig fennmaradjon a beruházások magas szintje. Úgy vélem, hogy a kohéziós politikákat a kibővített Európai Unióban is fenn kell tartani, és ehhez valószínűleg növelni kell az anyagi forrásokat: a bővítéssel ugyanis nemcsak a kedvezményezettek köre nő, hanem a régiók közti fejlődésbeli eltérések is elmélyülnek. Az új tag államok várhatóan még a 20002006 közötti költségvetés időszakában csatlakoznak az unióhoz, de a kohéziós politikát 2007től mindenképpen újra kell fogalmazni: ebben pedig már az új tagállamok is részt vehetnek. A megegyezés érdekében mindannyiunknak enged nie kell majd a követeléseiből. Spanyolország nem attól tart, hogy elesik a támogatásoktól, csupán azt nem akarja, hogy erre anélkül kerüljön sor, hogy valóban elérte volna az uniós fejlettségi szintet. A bővítés következtében ugyanis Spanyolország "stati sztikailag" gazdagabbnak tűnik majd, de ez nem jelent valódi felzárkózást. - Nagy vitát váltott ki a bizottság múlt héten közzétett javaslata a pénzügyi csomagról, vagyis az új tagoknak járó agrár- és regionális támogatásokról. E szerint a mostani tagjelö ltek csak fokozatosan, tíz év alatt érnék el a támogatások jelenlegi szintjét. Nem tarte attól, hogy egy esetleges másodrendű tagság az Európaellenes, szélsőjobboldali erők malmára hajthatja a vizet a tagjelölt országokban? - Túlságosan merész és korai ennyire határozott véleményt nyilvánítani. A bizottság javaslatáról ezekben a napokban is zajlik a vita: először a tagállamoknak kell konszenzusra jutniuk, és ezután dolgozhatja ki a bizottság az úgynevezett közös állásponttervezetet a mezőgazdasági, a reg ionális politika és költségvetési fejezetekről. A tizenötöknek ezt is jóvá kell hagyniuk, és csak ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a tagjelöltekkel. A spanyol elnökség célja, hogy ez a közös álláspont létrejöjjön, aminek legkésőbb júniusban meg kell t örténnie. Tehát hoszszú út áll még előttünk. Másrészt azonban a tagországoknak meg kellene próbálniuk a bizottsági javaslat pozitív oldalát nézni, és mindent el kell követniük, hogy elkerüljék: a közvélemény az integráció ellen forduljon. - A spanyol csat lakozási tárgyalások idején Madrid elfogadott volna egy ilyen javaslatot? - A legfontosabb, hogy belépjenek az unióba, mert akkortól minden tagállam egyenlő. Nincsenek másodrendű tagok. Az már más kérdés, hogy hogyan integrálódnak az új tagállamok a közös ségi politikákhoz, így a közös agrárpolitikához vagy a regionális politikához. Bár a jelenlegi bővítés teljesen más, mint Spanyolország csatlakozása volt, annyit mondanék, hogy országomnak több, nem kifejezetten kedvező feltételt is el kellett fogadnia, kö ztük például egy tizenhét éves átmeneti időszakot is. - Ha az átmeneti időszak tíz év lesz, amint azt a bizottság javasolja, ez azt jelenti, hogy az új tagok a 20072013as költségvetési időszakban sem védhetik érdekeiket teljes mértékben? Tehát a belépés i feltételek tíz éven keresztül érvényben maradnak anélkül, hogy lehetőség nyílna azok jelentős módosítására? - Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ adhassunk, sok költségvetési szakkérdést kéne áttekintenünk. Annyi azonban bizonyos, hogy azok a jelöltek, amelyek 2004ben belépnek az EUba, már részt vesznek az unió 2006 utáni költségvetéséről szóló tárgyalásokon, valamint a közös agrárpolitika és a strukturális politika reformjáról rendezett vitában. - Nem lenne egyszerűbb kevesebb országot felvenni? Egy kisebb kör csatlakozásával talán könnyebb lenne meggyőzni az uniós tagállamok közvéleményét, hogy a bővítés nem veszélyezteti az érdekeit. - A legutóbbi, laekeni Európai Tanácsülés úgy döntött, hogyha sikerül fenntartani a tárgyalások, illetve a tagjelöl t országokban a gazdasági reformok ütemét, 2002 végén mind a tíz ország, köztük Magyarország is lezárhatja a tárgyalásokat. Az Európai Tanács ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a differenciálás elvének
