Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-28
11 Még közelebb Európához A most megszületett, európai lé ptékű jogszabály a szerbiai kisebbségek, így a magyarok számára is a legnagyobb pozitív esemény a másfél évvel ezelőtti belgrádi demokratikus fordulat óta. Egy évtizednyi nacionalista hisztéria után ismét remény mutatkozik arra, hogy "polgárszámba" veszik a más nemzetiségűeket, akik visszaszerezhetik azokat a társadalmi pozíciókat, amelyekből a korábbi rezsim következetesen kiszorította őket. Mégis, talán a leglényegesebb újdonság, hogy a törvénnyel végre elismerték a kollektív kisebbségi jogok elvét. A tör vény értelmében a kisebbségi közösségek nemzeti tanácsokat választhatnak saját soraikból, s ezek a testületek - sajátos kisebbségi parlamentként - dönthetnek az őket érintő kérdésekről az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és anyanyelvhasználat területén . Vagyis olyan gyakorlat honosodhat meg, amikor maguk dönthetnek arról, mi a jó a nekik, és nem az atyáskodó állam, vagy a többségi nemzet mondja ezt meg. Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy tilos a kisebbségek lakta területek etnikai arányainak a megváltoztatása. Ez alapvető változás az elmúlt háborús évekhez képest, amikor a Milosevicrezsim tudatosan a vegyes lakosságú körzetekbe, s főleg Nyugat- és ÉszakBácskába irányította a Boszniából és Horvátországból százezer számban érkező szerb menekült eket. A szövetségi törvény tehát megszületett, a vajdasági előírások is készen vannak, most főleg az önkormányzatok felkélszültségén múlik, hogy mennyire élnek a törvényes lehetőségekkel. És semmit sem von le a kerettörvény értékéből, hogy a jugoszláv ko rmány ezzel egy fontos feltételnek igyekezett eleget tenni: az áhított Európa tanácsi tagság többek között kötelezővé tette a korszerű kisebbségvédelmi törvény elfogadását. (A további feltételek: a halálbüntetés eltörlése, a Boszniai Szerb Köztársasággal v aló kapcsolatok törvényesítése és a Hágával való együttműködés.) Ezt a körülményt még a volt hatalmi pártok is tiszteletben tartják, olyannyira, hogy képviselőik is megszavazták a kisebbségvédelmi törvényt - köztük még a kisebbségellenes kirohanásairól ism ert Vojislav Seselj is. Pedig ő tíz éve még ki akarta tiltani a magyarokat a parlamentből. J. Garai Béla/Újvidék Vissza Konvent Európáról A sikeres bővítéshez nélkülözhetetlenek a reformok 2002. február 28. (8. oldal) Brüsszel ben ma tartja alakuló ülését az európai alkotmányozó fórum, amelynek feladata, hogy reformokat dolgozzon ki az EU intézményeinek és működésének reformjára. A közösség történetében a konvent esetében van először lehetőség arra, hogy a tagállamok és a tagjel öltek képviselői egyenlő jogokkal vegyenek részt egy, az unió jövőjét befolyásoló testület munkájában. Huszonnyolc ország (15 EUtag és 13 tagjelölt) 105 delegátusa előtt négy „elnök” mond beszédet a brüsszeli nyitó ceremónián: először JoséMari a Aznar, a soros EUelnök Spanyolország miniszterelnöke, majd Pat Cox, az Európai Parlament, Romano Prodi, az Európai Bizottság és végül Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke. Hazánkat a kormány részéről Martonyi János külügyminiszter, a parlamenti pá rtok köréből Szájer József (Fidesz) és Vastagh Pál (MSZP) képviseli a tanácskozáson. Jean FrancoisPoncet, a francia szenátus tagja szerdai bírálatával már markáns „ízelítőt” adott a fórum témáiból és hangulatából. Keményen kritizálta az Európai Unió inté zményeinek reformját sürgető angol – német kezdeményezést, s arra figyelmeztette Berlint, hogy ilyen horderejű kérdésekben nem kerülheti meg Párizst. A volt francia külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak azt mondta, hogy Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár közös előterjesztése nem a föderatív Európa irányába mutat. Lengyelország és Csehország számára fontos, hogy ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Európa jövőjéről folyó vitában, mint az Európai Unió jelenlegi tagjai – idézte az MTI Leszek Miller lengyel és Milos Zeman cseh miniszterelnök, a földrész jövőjére vonatkozó elképzeléseikről szóló közös írását. A Víziónk a jövő Európájáról című egész oldalas cikk a Trybuna című lengyel és a Právo című cseh baloldali napilapok, illetve a The Financial Times szerdai számában jelent meg. A miniszterelnökök szerint nem engedhető meg, hogy az egységes unión belül olyan zárt országcsoportok jöjjenek létre, amelyekhez más EUtagok nem csatlakozhatnak azonos feltételek mellet t. Egy „kemény mag” kialakítása lényegében az egész unió összetartozását és szolidaritását
