Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-27
4 A magyar kormány szilárd meggyőződése, hogy a visegrádi együttműködés folyt atása az elért eredmények alapján a jövőben is hozzájárul a középeurópai összetartozás erősítéséhez, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia integrációs törekvéseinek előmozdításához. Magyarország határozott célja, hogy a jövőben is erősödjen ek a négy ország kapcsolatai, folytatódjon a visegrádi együttműködés. A nyilatkozat megállapítja: a politikai együttműködés szélesítése mellett a gazdaság, a kultúra és számos más területen is komoly eredményeket sikerült elérni. A visegrádi együttműködés tényleges kohéziós erővé vált, amire jó példa a civil szervezetek kapcsolatainak elmélyítését célzó visegrádi alap működése. Az elmúlt időszakban a négy állam érdemben egyeztette az EUcsatlakozást érintő álláspontjait is. Ezt szintén folytatni kell, hogy a visegrádi országok és a többi tagjelölt csatlakozási tárgyalásai mielőbb sikeresen záruljanak le. Megítélésem szerint a visegrádi együttműködés konkrét területeken bizonyította létjogosultságát. Erre építve túl kell tudnunk lépni azokon a kérdéseken, a melyek közvetlenül sem kétoldalú kapcsolatainkat, sem a visegrádi együttműködést nem érintik. Az együttműködés továbbra is élni fog, fennmarad. Változatlanul készek vagyunk arra, hogy egyeztetett időpontban megvalósuljanak az elmaradt találkozók - olvashat ó a külügyminiszteri közleményben. Magyarország a visegrádi együttműködés folytatása mellett nagy jelentőséget tulajdonít a regionális együttműködés olyan kereteinek is, mint például a CEFTA, a Quadrilaterálé, a Középeurópai Kezdeményezés (KEK), az Auszt ria kezdeményezte partnerségi együttműködés, vagy a stabilitási egyezmény és a szegedi folyamat. Fontosnak tartja a térségbeli országokkal ápolt kétoldalú kapcsolatok minden területen való elmélyítését is - szögezi le végül Martonyi. Az MSZP jószolgál ati missziót javasol A visegrádi együttműködés szétzilálását nem tekintjük nemzeti érdeknek - jelentette ki tegnap Szegeden Kovács László, az MSZP elnöke, aki úgy vélekedett: különösen fontos lett volna a négy állam együttműködése most, az Európai Unió biz ottsága pénzügyi csomagtervének nyilvánosságra kerülése után. Tudni lehet, hogy a kérdésről megegyezik a négy ország álláspontja, ám az unióval való tárgyaláson ezt nem tudják együttesen képviselni, mivel a visegrádi országok nincsenek beszélő viszonyban e gymással, amit az elhalasztott csúcstalálkozó, illetve a kulturális miniszterek elhalasztott találkozója is bizonyít. Kovács szerint az a nemzeti érdek, hogy a miniszterelnök nemzetközi ügyekben lehetőleg már ne szólaljon meg, mert szerinte úgy viselkedik , mint az elefánt a porcelánboltban. Kérdésünkre a pártelnök elmondta: az MSZP javasolja, hogy a parlament külügyi bizottsága hozzon létre jószolgálati missziót, amely felveszi a kapcsolatot a visegrádi országok parlamentjeivel, és közvetít a kormányok köz ött kialakult nézeteltérésben. Az MSZP a Lengyelországban és Csehországban hatalmon lévő szociáldemokrata pártokkal ápolt kapcsolatait is latba veti a viszony javulásáért. Kérdésre válaszolva Kovács László kifejtette: szerinte a Fidesz népszerűségvesztésé t erősíti: a kormánypártok nem tudják elhitetni, hogy javult az életszínvonaluk azoknak, akik maguk nem tapasztalnak ilyesmit. Ezért tartja hiteltelennek a kormánypártok ígéreteit is. Kovács szerint egyre jobban érezni, hogy kormány félelmet kelt, és ez mo st már elérte a lakosság ingerküszöbét: aki betartja a törvényeket, az a jövőben nem kíván félni csak azért, mert mást gondol, mint a Fidesz politikusai. szegedi tudósítónktól Az ENSZ alapító okmánya kizárja a vesztesek kárpótlását A benesi dekrétumoknak a szudétanémeteket és a csehszlovákiai magyar kisebbséget sértő rendelkezéseiről a cseh sajtóban is kiterjedt vita folyik. A polémia résztvevői emlékeztetnek rá, hogy Eduard Benes volt köztársasági elnök dekrétumait az 1945 után összeült prágai Ideiglenes Nemzetgyűlés emelte törvényerőre. Az intézkedéseket hallgatólagosan támogatták a háborúban győztes nagyhatalmak, így aligha csupán Benes erkölcsi felelősségéről van szó. Jirí Dienstbier , a rendszerváltás utáni első csehszlovák külügyminiszter azt állítot ta a prágai baloldali Právónak írott cikkében: "Nehéz elképzelni, hogy bármilyen bíróság a jövőben megsértené a háború utáni jogi rendezést, amelyért a győztes nagyhatalmak és az ENSZ vállalt kezességet, és amelyet sok európai állam veszedelmes precedenské nt értékelne. A második világháborúval összefüggő eseményekről és ezeknek erkölcsi aspektusairól kell vitatkozni. A történelmet és a következményként kialakult jogrendet azonban nem lehet megváltoztatni." A tekintélyes cseh politikus felidézi azokat a tár gyalásokat, amelyeket 1990ben HansDietrich Genscherrel , a német külügyminiszterrel folytatott a német újraegyesítésről. Azt írja: "Az együttműködésre akartunk alapozni, és nem a múlt szellemét felidézni." "Nem a jóakarat hiányzott" - szögezi le, mert a m egegyezés minden lehetséges változatát meghatározták a győztes nagyhatalmak és az ENSZ által hozott rendelkezések. Így például az egykori nyugati zónákat megszálló három nagyhatalom és a Német Szövetségi Köztársaság 1954ben aláírt jegyzőkönyve, amelyben a német állam kötelezettséget vállalt, hogy nem támaszt vagyoni követeléseket a Hitlerellenes koalíció országaiban elkobzott német javakkal kapcsolatban. Ez az okmány
