Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-04
8 Tízéves jó viszony az önálló Ukrajnával 2002. február 4. (9. oldal) MTI Magyarország az elsők között ismerte el a független Ukrajnát, és mint szomszédos állam, rendkívül érdekelt a független, g azdaságilag erős, összeurópai értékeket valló Ukrajna létezésében, amely kulcsfontosságú tényező az egész térség politikai és gazdasági stabilitásában. Ez a megállapítás olvasható a többi között Anatolij Zlenko ukrán és Martonyi János magyar kül ügyminiszter közös írásában, amely a Zerkalo Nyegyeli című tekintélyes ukrán hetilap szombati számában jelent meg Mádl Ferenc köztársasági elnök küszöbön álló ukrajnai látogatása és a magyar – ukrán diplomáciai kapcsolatok fennállásának tíz éve alkalmából. Magyarország nagyra értékeli, hogy az ukrán nép békés úton, erőszak nélkül vívta ki függetlenségét, kezdte meg a demokratikus elveken alapuló társadalom építését, s a múlt évtized során leküzdötte a kezdeti időszak nehézségeit, fokozatosan lerakva a demokr ácia alapjait, sikereket érve el a piacgazdaság megteremtésében. A politikai viszony mellett kedvező a tapasztalat az együttműködés más területein is. Itt mindamellett jelentős tartalékok vannak – mutatnak rá a szerzők, megemlítve a kétoldalú áruforgalom növekedését, a mezőgazdasági, oktatási, kulturális és környezetvédelmi kapcsolatok fejlődését. Magyarország a jövőben is kész lehetőségein belül segítséget nyújtani Ukrajnának a reformok megvalósításához. A két ország európai integrációs törekvéseiben külö nös jelentősége van a határ menti együttműködésnek. Ez az egyik eleme az egységes Európa megteremtésének, és megfelel az európai regionális politikának – hangsúlyozzák. Fontosnak nevezik, hogy minimálisra csökkenjenek az Európai Unió keleti irányú bővítésé nek a kétoldalú viszony szempontjából kedvezőtlen következményei. Azt a tényt, hogy Magyarország – amely az EUtagságra legesélyesebb – a teljes jogú tagság eléréséig nem kíván vízumrendszert bevezeti Ukrajnával szemben, az ukrán fél úgy értékeli, mint a k ét ország közötti jószomszédi és partneri viszony megerősítését. Mint emlékeztetnek, példás az a szoros együttműködés, amelyet Ukrajna és Magyarország folytat az országainkban élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmében és kulturális önazonossága megőrzése érdekében. Építő jellegű együttműködés és állandó konzultáció folyik a kedvezménytörvény megvalósításáról is. vissza Státustörvény: Belgrád túllép a magyarfóbián 2002. február 4. (9. oldal) Gui Angéla Ami elképzelhetetlen lett volna Jugoszláviában Milosevics alatt, az most valóság: többezernyi vajdasági magyar áll sorban az információs irodák előtt, hogy kérvényezze a magyarigazolványt. Mindez többek között abban az elemz ésben olvasható, amelyet a londoni központú „Háború és béke” Kutatóintézet végzett a vajdasági magyarok helyzetéről. A kutatóintézet, amely főleg DélkeletEurópa biztonságának és a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdéseivel foglalkozik, Belgrád túllép a M ilosevicskor magyarellenes dogmáin címmel készített jelentést. A cikk megállapítja, a jugoszláv szövetségi hatóságok, amelyek néhány évvel ezelőtt a magyarigazolványok kiadását a budapesti területi igények szimbólumaként tekintették volna, most elfogadják ezt a kezdeményezést és úgy hiszik, hogy ez segíteni fogja a Vajdaság gazdasági helyzetét. A jugoszláv kormány többször is üdvözölte a státustörvényt, a szövetségi kisebbségi miniszter, Raszim Ljajics és a külügyminiszter, Goran Szvilanovics is örömmel f ogadta, hogy Magyarország ily módon támogatja kisebbségeit a határon túl. Egyedül a Szerb Radikális Párt ellenzi hangosan a jogszabályt, Tomiszlav Nikolics, a szervezet elnökhelyettese folyamatosan azzal vádolja Kasza Józsefet és a Vajdasági Magyar Szövets éget, hogy második hazájukból, Budapestről kapják a politikai utasításokat, amely egyben a magyar irredentizmust igazolja. A cikk idézi Huszár János szabadkai főkonzult, aki úgy vélekedik, hogy a szerb társadalom nyitott és elfogadja a magyar kedvezménytö rvényt, és annak célját is. Ez pedig nem más, mint segíteni a határon túli, így a vajdasági magyarokat is abban, hogy magyarként élhessenek. vissza
