Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-23
13 Verheugen: Az ügynek nincs köze az EUbővítéshez A Népszabadság kérdésére Günter Verheugen bővítési EUbiztos pénteken megerősítette az unió álláspontját a Benesdekrétumokkal kapcsolatban. Eszerint azok az EU létrehozása előtt keletkeztek; a kérdéskör nem kapcsolódik uniós joganyaghoz. - Ilyenformán soha nem volt közvetlen kapcsolatban a bővítési folyamattal, és nem tudom elképzelni, hogy ez megtörténhetne a jövőben - mondta a főbiztos, akinek környezetében kérdésünkre elmondták: ha az érintett országok erről párbeszé det akarnak folytatni, ezt az unió nélkül, kétoldalú formában tehetik meg. Elmar Brok , az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke pedig úgy fogalmazott: "kár lenne ebből az ügyből újra jogi kérdést kreálni, ez már nem az". A dekrétumokkal kapcsolat osan semmilyen külön feltétel nem köti Prágát uniós csatlakozásában. Csehország EUfelvételére ugyanazok a kritériumok érvényesek, mint a többi tagállaméra - mondta lapunknak a német külügyminisztérium egy illetékese. Ami pedig a dekrétumokat mint a kétold alú kapcsolatokat terhelő témát illeti, Milos Zeman cseh kormányfő 1999es németországi látogatása során kijelentette: a Benesdekrétumok érvényessége megszűnt. Az 1945ös Benesdekrétumok a kollektív felelősség és bűnösség elve alapján összesen mintegy három és fél millió ember elűzését és jogfosztását jelentették az egykori Csehszlovákiában. Döntő többségük szudétanémet volt, akik főleg Németországban, kisebb részben pedig Ausztriában találtak otthonra, miután a hontalanság évei után végre állampolgársá got kaptak. A dekrétumok hátrányosan érintettek több százezer csehszlovákiai magyart is, az ő jogfosztásukra az 1945. április 5én meghirdetett kassai kormányprogram teremtett volna alapot. Ez végül úgynevezett "lakosságcserévé" módosult, de így is több tí zezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra az innen Csehszlovákiába átköltözni kész magyarországi szlovákok helyett. Sok ezer magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt az ország cseh és morva régióiba költöztettek, sok esetben az onnan kitele pített szudétanémetek helyére. Vissza Unió helyett együttműködést - mondja lapunknak Bondevik norvég kormányfő A norvégok félnek a közös európai mezőgazdasági és halászati politikától, és unió helyett inkább együttműködést aka rnak - mondta lapunknak adott interjújában a norvég kormányfő. Kjell Magne Bondevik, a konzervatívkereszténydemokrata koalíció élén álló, evangélikus politikus lelkész Orbán Viktor meghívására érkezett Budapestre. Az Európai Unióról. Két refer endumot tartottunk eddig Norvégia uniós csatlakozásáról: 1972ben és 1994ben. A lakosság többsége mind a kétszer az EUtagság ellen voksolt. A norvégok félnek a közös uniós mezőgazdasági és halászati politika következményeitől. Mindkét területen komoly tá rgyalásokat folytattunk már Brüsszellel, de az ajánlott feltételeket nem tudtuk elfogadni. Hozzátartozik, hogy a norvégok félnek az olyan erős, mély integrációtól, mint amilyet a maastrichti szerződés célul tűzött ki. Mi a nagyobb önállóságot szeretjük, úg y is mondhatnám, hogy unió helyett inkább együttműködni szeretnénk. Egy újabb referendumról. A közeljövőben biztos nem írunk ki újabb népszavazást az EUtagságról. De nyitva tartjuk a szemünket, és kíváncsiak leszünk a majdani új tagok, köztük Magyarorsz ág véleményére is. Egyelőre nekünk megfelel a mostani állapot: jól működik az Európai Gazdasági Térség, azaz Norvégia része az egységes uniós belső piacnak, és tagjai vagyunk a schengeni megállapodásnak is. A szociális hálóról. A norvég költségvetés 35 sz ázalékát teszik ki a jóléti kiadások. Szerencsések vagyunk, megtehetjük: kőolaj- és földgázvagyonunk ezt lehetővé teszi. De gondolnunk kell a jövőre, a következő generációkra is, ezért a kormány folyamatosan takarékosságra int: ne használjuk fel az összes olajjövedelmet, hanem képezzünk tartalékokat. A toleranciáról. Az utóbbi idők nyugtalanító jelei ellenére, amikor is atrocitások értek színes bőrűeket, kijelenthetem: a norvég társadalom nagyon toleráns, a norvégok befogadják a hozzánk érkezőket. A kormán y minden eszközzel támogatja a párbeszédet a bevándorlók, s az utóbbi időben különösen a mozlim vallásúak ügyében. Az azonos neműek házasságáról. Norvégiában az azonos neműek legálisan házasságot köthetnek egymással. Pártom, a Kereszténydemokrata Párt e t örvény ellen voksolt ugyan, de végül is elfogadjuk a többség akaratát. Nem háborgatjuk senki magánéletét. Maximálisan megbízom pénzügyminiszteremben is, aki kormánytagként a világon először kötött nemrég homoszexuális partnerével házasságot. A norvégmagy ar kapcsolatokról. Orbán Viktor meghívására érkeztem Budapestre. Rengeteg dologról kell beszélnünk: országaink a terrorizmus elleni koalíció tagjai, aztán ott az európai integráció kérdése is, hisz a magyar EUtagság után ugyanazon egységes piac részei les zünk. Kereskedelmi kapcsolataink
