Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-21
13 tagállamok állják a számlát, önök nem képesek felhasználni a forrásokat. Az új tagországok valószínűleg nagyon hosszú ideig rászorulnak majd a közös ség szolidaritására, ezért tanácsos óvatosan kezdeni. Végső soron átlagosan a nemzeti össztermékük 2,6 százalékával egyenlő többletforrásra számíthatnak az elején, ami rengeteg pénz! HVG: Mivel magyarázható akkor, hogy induláskor mégis csaknem nettó befiz etővé válnak? E. L.: Az új tagoknak már az első naptól hozzá kell járulniuk a közösségi kasszához, de nem jutnak hozzá azonnal a nekik járó jövedelmekhez. A magyar kormánynak például már az első naptól folyósítania kell az agrárgazdák számára a közvetlen támogatásokat, de csak a rá következő év elején nyújthatja be erről a számlát Brüsszelben. Annak érdekében, hogy az első egykét évben ne háruljon több teher a magyar költségvetésre, mint most - amikor az EU Magyarországnak csatlakozás előtti támogatásokat folyósít, ám annak nincs befizetési kötelezettsége , befizetési engedményt javasolunk. HVG: Az EB márciusra ígéri tagjelöltekre lebontott támogatási javaslatokat. Milyen mértékű differenciálást terveznek? E. L.: Mind az agrár, mind a regionális támoga tásokról szóló tervezetek figyelembe fogják venni a tagjelöltek közti különbségeket. Nyilván eltérések lesznek például az agrártámogatások alapjául szolgáló termékkvótákban. Szlovéniában az agrárárak esetenként még magasabbak is, mint az EUban, így ott a közvetlen támogatásokat is másképp kell megszabni, mint mondjuk Lengyelország igen szegény keleti részén. A regionális támogatások összege országonként alkalmazkodik a GDP egy főre jutó értékéhez, az országokon belül pedig a gazdagabb régiók kevesebbet kaphatnak, mint a szegényebbek. HVG: A mindenki által elfogadott ütemterv szerint az EB egyes tagjelöltekre lebontott jav aslatairól június végéig kellene a tagállamoknak megállapodniuk. Nem tart attól, hogy a májusi franciaországi és a szeptemberi németországi választások, valamint a közös agrárpolitika jövőjét illető nézeteltérések keresztülhúzzák ezt a számítást, veszélybe sodorva a csatlakozási tárgyalások ez év végi lezárását? E. L.: Számítok nehézségekre, de nem vagyok pesszimista. Egyrészt a kormányfők tavaly decemberben leszögezték, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem keverjük össze semmiféle reformvitával. Ezt az e lvet az EB szigorúan érvényesíteni akarja. Másrészt meggyőződésem, hogy az EU és a bizonytalankodó tagállamok előtt nincs más alternatíva, mint a miénk: politikai képtelenség volna elfogadni ennél kisebb támogatást a tagjelöltek számára. Van bennem persze némi aggodalom, amikor például az osztrák pénzügyminisztert hallgatom, vagy azt tapasztalom, hogy a bővítésnek olyan hívei, mint Németország, Hollandia vagy NagyBritannia, most ellenzik a javaslatunkat. Megértem ugyanakkor az ő félelmeiket is: attól tarta nak, hogy a bővítésbe "burkolva" előre eldöntjük a jövőt. Ez azonban nincs így, és a végén ők is bele fognak egyezni. De nem lesz katasztrófa az sem, ha a tárgyalásokat csak a jövő év elején fejezzük be; a csatlakozási szerződés ratifikációja felgyorsíthat ó annyira, hogy az új tagok már részt vehessenek a 2004es Európai Parlamentválasztásokon. HVG: Eddig a magyar tárgyalási taktika középpontjában minél több fejezet minél gyorsabb lezárása állt. Ön szerint számít ez az előny? E. L.: A fejezetek lezárásán ak üteme részben attól függ, megfelelő garanciákat tude bemutatni a tagjelölt az uniós követelmények betartását illetően, részben pedig a saját megfontolásaitól. Több tagjelölt például nem volt hajlandó arra, hogy rögtön a belépés után kivesse az EUban a lkalmazott magas jövedéki adókat a cigarettára, mert attól tartott, ezáltal megcsappan a csatlakozás népszerűsége. Velük nemrégiben zártuk le ezt a fejezetet, s átmeneti mentességekben állapodtunk meg. Magyarországgal viszont már jóval korábban lezártuk ez t a témát, mert a magyar kormány úgy döntött hogy - az állampolgárok egészsége védelmében is - felemeli az adókat. Magyarország viszont például az audiovizuális politikáról szóló fejezetet még nem tudta le, holott mindenki más túl van már rajta. Remélem, a választások után ez is sikerül majd. HVG: Önök erősen bírálták a státustörvény kapcsán Magyarország és Románia között kipattant ellentétet, de a megállapodást végül nem kommentálták Brüsszelben. Mi az ön véleménye? E. L.: Az EUban nagyon fontos szokás, hogy a konfliktusainkat - vagy amikor olyat teszünk, ami a "család" más tagjaira is kihat - megbeszéljük egymással. Ez a
