Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-02
4 Pataky István - MTI Elutasítunk minden olyan politikai törekvést, amely másodrendű EUtagsághoz vezethet – áll a visegrádi országok parlamentjeinek külügyi, integrációs és honvédelmi bizottságai elnökeinek közös nyilatkozatában, utalva az uniós pénzelosztásról szerdán közzétett brüsszeli javaslatra. Mint ismeretes, az Európai Bizottság munkadokumentuma szerint a ta gjelölt országok csak a feltételezhető uniós csatlakozásuktól, 2004től számított tízéves időszak végére, 2013ban érhetnék el az EUban akkor érvényes mezőgazdasági és regionális támogatások száz százalékát. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelo rszág képviselői tegnapi, budapesti tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy Brüsszel agrártámogatási álláspontja elfogadhatatlan, s ez ügyben további tárgyalások szükségesek. A magyar kormány nem lepődött meg az EUtámogatások elosztására tett brüsszeli bizottsági javaslat tartalmán, továbbra is arra törekszik, hogy az előttünk álló, nagyon nehéznek ígérkező tárgyalási időszakban érvényesítse tisztességes és jó álláspontját – mondta Martonyi János külügyminiszter. A diplomáciai vezető a visegrádi országo k parlamentjeinek külügyi, honvédelmi és integrációs bizottságainak elnöki találkozóján vett részt és tartott előadást az EUbővítés aktuális helyzetéről. Martonyi János szerint nagyon fontos, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél megfontoltan és higgadtan adja elő álláspontját, amelynek értelmében Magyarország igényt tart a tagállamok mezőgazdasági termelőinek nyújtható közvetlen támogatások teljes körére. Hivatkoznunk kell a versenyfeltételek egyenlő voltának szükségességére, az egységes piac műk ödésére, valamint azokra az alapelvekre, amelyek az egész integrációs folyamat lényegét adják – hangoztatta Martonyi János. Vissza Tíz szűk esztendő Válsággal fenyegeti a csatlakozók mezőgazdaságát az EUtagság? 2002. február 2. (21. oldal) Tóth Szabolcs Töhötöm Tehenészet a csehországi Jihlava mellett. Főhet a fejü(n)k Fotó: REUTERS - Petr Josek Bárhogy magyarázzák is az Európai Bizottság e hét szerdán nyilvánosságra ho zott elképzeléseit az unióhoz majdan csatlakozó országok leendő agrártámogatásáról (illetve annak hiányáról), a tervezet gyakorlatilag KeletKözépEurópa négymillió agrármunkahelye felett mondja ki a halálos ítéletet. Amit azonban sem a lengyeleknek, sem a cseheknek, sem a magyaroknak nem kötelességük elfogadni. Míg a politikai közvéleményt valószínűleg hideg zuhanyként érte az EU bővítési agrártervezete – az, hogy Brüsszel az unióba újonnan belépő államok gazdáinak tízéves átmeneti időszakra csak a töredé két szánja annak a támogatásnak, amelyet a jelenlegi tagországok parasztjai ez idő alatt megkaphatnak – , ez a tárgyalásokon részt vevőknek bizonyára hónapok óta ismert fenyegetés. Az Európai Bizottság idevágó tanulmánya ugyanis október óta olvasható az int erneten, és elég világosan megfogalmazza Brüsszel céljait: „Azzal, hogy a közös költségvetés bővítési fejezetéből kizárjuk a kompenzációs támogatásokat, az Agenda 2000 (a bővítés várható időpontjára kidolgozott EUkeretprogram – A szerk.) teljesen megszünt eti a közép- és keleteurópai országok mezőgazdasági többletét – ami valószínűsíthetően csak gabonafélékben jelentkezik – , és növeli a mostani tizenötök esélyét állati eredetű fölös termékkészleteik elhelyezésére.” Ez legalább világos álláspont. Az amúgy is szerkezetátalakítási gondokkal küszködő keletközépeurópai mezőgazdasági szektorra kétségkívül katasztrofális hatással lenne egy ilyen politika. Ahogyan a brüsszeli
