Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-15
5 meglévő baloldali formációhoz. Egyébként példaértékű a szlovák politikában, hogy miért vállalkozott Weiss a magyarellene s néptribun méltatlan szerepére. A rendszerváltás napjaiban a fiatal Peter Weiss vezetésével transzformálódott a Szlovák Kommunista Pártból a "modern, nyugateurópai típusú" SDL - a régi emberekkel. 1994ben az idő előtti választások kikényszerítésével Wei ss óriási politikai hibát követett el: hatalomra segítette a harmadik Meciarkormányt. Weissnek távoznia kellett a párt éléről, Jozef Migas (jelenlegi házelnök) lett az SDL vezetője. Migas a régi nómenklatúra embere volt, s a Weissféle "reformszárny" megk ezdte ellene a párton belüli harcot. Migas vezetésével az SDL kiérdemelte a jelenlegi kormánykoalíció legkorruptabb pártja jelzőt, úgyhogy a múlt év végén neki is mennie kellett. De nem a "reformszárny" győzött az elnöki posztért vívott harcban, az SDL vez etője a Migasnál is ortodoxabb kommunista Pavel Koncos agrárminiszter lett, akivel az MKP kezdettől fogva nagy csatákat vívott a kormányon belül. Koncos, az egykori szövetkezeti elnök a pártirányításban a "szövetkezeti kommunizmus" módszereivel él, s a nap okban visszahívta a párt által delegált pénzügyminisztert, Brigita Schmognerovát. Ezért lépett ki a pénzügyminiszter asszony és Weiss az SDLből, remélve, hogy más "reformerek" is követik őket. Nem így történt, a "reformszárny" vereséget szenvedett. Weiss ezért most lebeg és lebegtet. És a primitív nacionalizmus szószólójaként próbálja magát helyzetbe hozni. Hiszen minden szlovák kormánypárt népszerűsége folyamatosan csökken, úgyhogy mára az MKP lett a kabinet legerősebb pártja. v issza T. I. Ki kinek ad ötletet? Két nézőpont a KovácsWeiss találkozóról Mondhatni, titkos találkozót tartott Kovács László, az MSZP elnöke és Peter Weiss, a szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának vezetője február elsején Budapesten, ugyanis n em adtak ki utána közleményt. A megbeszélés után a szlovák nacionalista erők, beleértve a baloldalt is, az addigiaktól durvább módon és a magyar választási kampány szóhasználatát alkalmazva támadták a kedvezménytörvényt. A pozsonyi parlament ezután nagy sz ótöbbséggel olyan dokumentumot fogadott el, amely területenkívüliséget tulajdonít a kedvezménytörvénynek. Az összefüggésekre Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke világított rá nyilvánosan. Először az érintett szlovák politikust kérdeztük meg az ügyről. A február elsejei találkozót ön vagy Kovács László kezdeményezte? A magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásáról, illetve az azt megelőző pozsonyi parlamenti vitáról tárgyaltak? Én akartam az MSZP elnökével találkozni, hogy megvitassuk a szlovák baloldal jelenlegi helyzetét. Nem beszéltünk Kovács Lászlóval a magyar kedvezménytörvényről, bár a tárgyalások végén egy mondatot szenteltünk a kérdésnek. Egyetértett ünk abban, hogy az Orbánkormánynak kell tisztáznia ennek az ellentmondásos törvénynek a következményeit a pozsonyi kabinettel. Azt akarja ezzel mondani, hogy a jelenlegi helyzetben ez a téma csak ilyen mértékben ke rült szóba? Igen. Kovács Lászlónak van elég tapasztalata a politikai életben, és ezért nincs szüksége az én tanácsaimra. A problémákat nem Szlovákia okozta, mivel Magyarország egyirányú politikát folytat, nem konzul tált megfelelően partnerével. Az Orbánkormány csak bajt kever. Mint a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke már decemberben javasoltam törvényhozásunknak, hogy halasszuk el a magyar kedvezménytörvény megvitatását, ezzel is időt adva a két kormány nak a megegyezésre. Csakhogy önök azt kezdeményezték, hogy a magyar kisebbség ügyéről ne a kedvezménytörvény, hanem a két ország közötti alapszerződés keretein belül folytassanak vitát, a 15. cikkely szerint, amely az egész ügyet a vegyes bizottság hatáskörébe utalná. Ez az ötlet éppen a budapesti látogatása után jutott eszébe? Ezt a javaslatot a szlovák külügyminisztérium tette. Diplomáciánk ugyanis úgy látja, hogy a kedvezmé nytörvény nem veszi figyelembe a két állam közötti alapszerződést. Szerintem a kedvezménytörvényt először velünk kellett volna egyeztetni, és csak utána fogadhatta volna el a magyar parlament. Ezt azért mondom, mert szomszédok esetében bizonyos törvények s érthetik
