Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-15
3 A differenciálás kedvez Budapestnek – Wim van Velzen, az Európai Néppárt alelnöke óv a megalapozatlan vádaskodásoktól – (MN.9.o.) http://www.mno.hu/ Cikkek: Játékban a magyar kártya Az MSZP érdekei a nemzet fölött Egy pillanatig sem kétséges, hogy a hazai ellenzék a határon túli magyarság helyzetét választási célokra akarja kihasználni. Alapos a gyanú, hogy a múlt heti KovácsWeiss találkozón az MSZP politikai munícióval látta el a szlovák parlamen t külügyi bizottságának elnökét, aki a törvényhozásban a magyarellenes hisztéria fő gerjesztője volt. Nem ez lenne az első eset, amikor a szocialisták politikai érdekeik szerint cserbenhagyják a szomszédos országokban élő magyarokat. Szlovákiánál maradva: 1997ben Horn Gyula akkori miniszterelnök Győrben találkozott Vladimir Meciar szlovák kormányfővel. A tárgyalások után három héttel Meciar, politikushoz méltatlan módon, a pozsonyi rádióban kikotyogta, hogy tárgyalt Hornnal egy úgynevezett önkéntes lakossá gcseréről. A szocialista miniszterelnök nyilatkozatában elismerte, hogy valóban szóba került a téma, de ő azt elvetette, és így a kérdés le is került a napirendről. A probléma csak az, hogy a közvélemény éppen Meciartól tudta meg, hogy a két miniszterelnök megbeszélésén miről volt szó. Horn csak három héttel az ominózus rádióinterjú után törte meg a csendet. A szocialisták négyéves kormányzása alatt majdnem ellehetetlenült az esztergompárkányi híd felépítése. Az Európai Unió a segítségül felajánlott pénzö sszeg felhasználását határidőhöz kötötte. A Hornkormány alatt egy kapavágás sem történt, főleg azért, mert szlovák részről sokan ellenezték a híd újjáépítését. A szlovák nacionalisták azt az ostobaságot terjesztették, hogy Magyarország ezen a hídon keresz tül akarja lerohanni és bekebelezni DélSzlovákiát. Meciar nem akart lemondani a nacionalista szavazatokról, így a híd ismételt megnyitása késedelmet szenvedett, az EUtámogatás majdnem elveszett, és mindehhez a Hornkormány segédkezet nyújtott. Nem volt ez másként a Romániával folytatott kapcsolatokban sem. Az 1996os romániai általános és elnökválasztás előtt két hónappal Horn Gyula Temesváron alapszerződést írt alá Nicolae Vacaroiu román miniszterelnökkel. Így értelemszerűen az MSZP a romániai baloldali erőknek, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) és Ion Iliescu államfőjelöltnek kívánt segítséget nyújtani. Az RMDSZ vezetőinek véleményét ugyan meghallgatták, de alig vették figyelembe a szerződés megszövegezésénél. Így kimaradt az alapszerződ ésből az elkobzott magyar egyházi vagyon visszaszolgáltatásának tervezete. Melescanu akkori román külügyminiszter azt ígérte, hogy a visszaszolgáltatás ügyét később rendezik, egy külön jogszabály révén. Erre azonban mind a mai napig nem került sor. Az Euró pa Tanács elhíresült 1201es ajánlása is megcsonkítva szerepel az alapszerződésben. A jogszabály egy lábjegyzetben jelenik meg a HornIliescu paktumban. E szerint az erdélyi őshonos magyarság számára nem alkalmazhatók a közösségi jogok, az aláíró felek nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségek területi autonómiáját. A mérsékelt nyilatkozatairól ismert Markó Béla szövetségi elnök is árulásnak nevezte a dokumentumot. A magyarromán baloldali összefogás azonban nagyon rosszul s ült el. Az aláírás után Iliescu kemény magyarellenes hangot ütött meg. A román sajtó szerint ezt a választási taktikát az izraeli Werber PRcég javasolta Iliescunak mint kampányfogást. Ugyanaz a cég, amely most az MSZP választási kampányát irányítja. Tegyü k hozzá, hogy mind Iliescu, mind pedig a PDSR akkor elvesztette a választásokat. A vajdasági magyarok sem jártak jobban a Hornkormány alatt. Az akkori miniszterelnök a délszláv háború kellős közepén Belgrádban járt Szlobodan Milosevics szerb elnöknél. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a látogatás előtt nyomatékosan kérte Horn Gyulát, hogy vesse latba befolyását a terület autonómiája érdekében. Horn a témát szóba se hozta. 1997 tavaszán a VMDK temerini képviselői csoportja kérte Kovács László kül ügyminiszter közbenjárását azért, hogy a községbe ne telepítsenek be szerb menekülteket, megváltoztatva ezzel az etnikai arányokat. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt Fideszképviselő interpellációt intézett Kuncze Gábor belügyminiszterhez. Kuncze azzal intéz te el a dolgot, hogy Jugoszlávia esetében nem lehet erőszakos vagy államilag szervezett menekültbetelepítésről beszélni. A
