Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
8 Szlovénia kivétel ével minden utódállamban egyenes adásban közvetítette több tévétársaság. Milosevics ismét uralja a lapok címoldalait. A szerb kormánykoalícióhoz tartozó Demokratikus Alternatíva szerint az ország vezetőinek mielőbb össze kell ülniük s ki kell dolgozniuk a perrel kapcsolatos stratégiájukat, „nehogy az állam és a nép a per áldozatává váljék”. A szocialisták szerint ez máris megtörtént: hiszen Hágában a szerb nemzetet kiáltják ki eleve bűnösnek. Milosevics pártjának egyik funkcionáriusa kijelentette, hogy „ Szerbiában nem találnak embert, aki az elnök ellen vallana”. Ugyancsak a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tette közzé, hogy az országban már százezren írták alá azt a követelést, hogy Milosevicset tüstént engedjék ki a scheveningeni börtönből. A Szabadság nevű civil szervezet, amely Milosevics védelmére alakult, a volt elnök „ártatlanságát bizonyító adatokkal” látja el az országot. Mirko Marjanovics volt szerb miniszterelnök, jelenleg az SPS elnöke figyelmezteti Belgrádot, hogy alkotmányos kötelessége védel mezni Milosevicset, mert „Milosevics által súlyosan megvádolták a szerb népet és államot”. Milosevics csak azért ül a vádlottak padján, mert védelmezte nemzetének érdekeit, hangoztatják. A „hazafias” körökben az az általános vélemény, hogy a hágai ügyészsé g igyekszik bebizonyítani a lehetetlent. A per kezdete is bizonyítja, hogy a vádirat, különösen a koszovói, teljes „üres”. Ha ennek alapján Milosevics perbe fogható, akkor valamennyiünket megvádolhatnak, fogalmazott Zsivorad Igics szocialista pártfunkcioná rius. Akik esetleg másként gondolják, feltűnően hallgatnak. Vissza Megkezdődött Milosevics pere Hágában Emberiség elleni bűnökkel vádolják a volt jugoszláv vezetőt Kizárólag saját hatalma érdekében eltervezte, és döntéshoz óként, felbujtóként végrehajtatta az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekményeket a volt Jugoszláviában – összegezték a vádat Szlobodan Milosevics ellen. A tegnap megkezdődött hágai főtárgyalás elején a vádlott „unatkozni” látszott, de kemény ellenállás ra szánta el magát a szerinte törvénytelen perben. Szlobodan Milosevics kedvenc kék öltönyében és jellegzetes flegma arckifejezésével hallgatta végig – tolmács nélkül – Carla Del Ponte főügyésznő megnyitó vádbeszédét, amelynek első fele angolul, a második fele franciául hangzott el. S azzal kezdődött, amiért világszerte a nürnbergihez hasonlítják a pert: Milosevics a történelemben az első volt államfő, aki népirtás, emberiség elleni és háborús bűnök vádjával került bíróság elé. Az ügyésznő nagyon fontosnak tartja a pert a nagypolitikai erkölcs és a nemzetközi büntetőjog jövője szempontjából is: – Komoly próbája az államok, intézmények és egyes személyek bátorságának, hogy menynyiben segítik az igazság feltárását – mondta a hírnevéhez méltó keménységgel besz élő ügyésznő. Közölte, sok politikai, katonai és diplomáciai vezetőt idéz be tanúnak, de a neveket egyelőre titokban tartja. Több, „a belgrádi döntések belső körében volt” tanú vallomására is számít. Ez nem politikai, hanem büntetőjogi eljárás, ő nem lesz hajlandó politikai vagy történelmi vitákra. – A bizonyítékoknak a vádlott jogellenes cselekményeire kell rámutatniuk, csak ezt tesszük, ezt viszont teljes egészében – ígérte. A vád „természetesen nem él, nem is élhet vissza azzal, hogy a vádlott lemondott az ügyvédekről, és maga látja el a védelmét”. Az ügyésznő a vádakat úgy összegezte, hogy a vádlott a fő felelőse annak, hogy a kilencvenes években kitört, és a polgári lakosságot „középkorian barbár” módon pusztítva zajlott le három háború. „Eltervezte, me gszervezte, ösztönözte vagy eltűrte, és főleg hatalmával visszaélve végre is hajtatta a nemzetközi jogot és az emberi életet, méltóságot sértő cselekmények tömegét. Erre uszított és az etnikailag »tiszta« NagySzerbia megteremtésére törve elkerülhetetlenné tette a véres konfliktusokat.” Az ügyésznő szerint a vádlott indítéka kizárólag saját személyes hatalmának megtartása volt. – Nem vezette sem belső meggyőződés, sem hazafiság, de még nacionalizmus vagy idegengyűlölet sem – mondta Carla del Ponte, hozzátév e: Milosevics áldozatai a horvátok, bosnyákok és albánok mellett a szerbek is. Hangsúlyozta, semmiféle kollektív bűnösségről nincs szó, a perben kizárólag Milosevics büntetőjogi felelősségét firtatják. Richard May , a háromtagú bírói tanács elnöke ezután a két ügyészhelyettesnek adott szót, akik a koszovói, illetve a boszniai cselekményekkel kapcsolatos vádiratrészeket ismertették. Milosevics ekkor már olykor jegyzetelt, noha többnyire hanyag testtartással és érdektelen arccal, időnként elnéző mosollyal jele zte, hogy „unja a cirkuszt”. A tavaly június 28. óta hágai börtönben lévő – mintafogolyként viselkedő – vádlott jó erőben és hangulatban van. A főtárgyalás előestéjén úgy nyilatkozott, hogy „keményen ellen fog állni egy törvénytelen álbíróság koncepciós, s zerbellenes perében”. Nem hivatalos védőinek egyike tegnap a Népszabadságnak anynyit mondott, hogy ők is jogi lépéseket fontolgatnak a hágai különbíróság törvényességének vitatására. – Ez a bíróság csak forma szerint biztosítja a vádlottnak a tisztességes eljárás jogát – vélekedett. Tervezik, hogy felállítják a volt Jugoszláviában történteket „elfogulatlanul” kivizsgáló nemzetközi bizottságot Párizsban.
