Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
7 Hírösszefoglaló A hágai Nemzetközi Törvényszéken tegnap Carla Del Ponte főügyész bevezető nyilatkozatával megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő pere. A politikust háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével, valamint népirtással vádolják a kilencvenes évek három nagy délszláv konfliktusában játszott szerepe miatt. Carla Del Ponte „az emberiség által ismert legsúlyosabb bűncselekményekkel” vádolta Milosevicset. A főügyész a pert megn yitó nyilatkozatában kijelentette, hogy a politikus „kimondhatatlan szenvedéseket” okozott a délszláv konfliktusok számtalan áldozatának. „Kitűnő taktikusként, de közepes stratégaként” jellemezte a vádlottat, aki a nacionalizmust és az etnikai tisztogatáso kat is csak ürügyként használta céljai elérésére, és minden eszközt hatalmi törekvéseinek szolgálatába állított. A főügyész asszony szerint a Milosevicsnek felrótt bűncselekmények „mindenkit érintenek, bárhol éljen is, mert az emberi jogok és az emberi mé ltóság legalapvetőbb elveit sértik. Ez a törvényszék és különösen a mostani tárgyalás a legjobb bizonysága annak, hogy senki nem állhat a törvények fölött, és senki nem elérhetetlen a nemzetközi igazságszolgáltatás számára” – jelentette ki. Emlékeztetett a rra, hogy éppen a Milosevics elleni vádiratokban szereplő események nyomán vált közkeletűvé az „etnikai tisztogatás” fogalma. A szóban forgó atrocitások némelyikét olyan középkori brutalitással és kiszámított kegyetlenséggel követték el, amely messze túlmu tat a jogszerű hadviselés határain – fűzte hozzá. Del Ponte azzal az indokkal kezdeményezte a Milosevics ellen benyújtott három vádiratban szereplő ügyek összevonását, hogy a konfliktusok mögött mindvégig ugyanaz a politikai törekvés, „NagySzerbia” megte remtésének a szándéka húzódott meg, s a legtöbb esetben azonosak voltak az alkalmazott eszközök, mindenekelőtt az etnikai tisztogatás módszere is. A főügyésztől egyik helyettese, Geoffrey Nice vette át a szót, aki a három vádiratot egymáshoz kapcsoló össz efüggéseket elemezte részletesebben. A tárgyalóteremben levetített filmrészlettel felidézte azt az 1987es jelenetet, amikor a volt államfő – akkor még a Szerb Kommunisták Szövetségének elnökeként – látogatást tett Pristinában, és azóta is emlékezetes, nac ionalista hangvételű beszédben biztosította a szerbeket arról, hogy „többé senki nem emelhet kezet rájuk”. Nice erre az epizódra vezette vissza Milosevics karrierjének felívelését, rámutatva, hogy a politikus mindvégig jórészt a háttérből irányította az es eményeket. Áldozataival sem konfrontálódott nyíltan, másokat használt fel a bűncselekmények elkövetésére. Elképzelhetetlen azonban, hogy ne tudott volna ezekről – jelentette ki. Az ügyészek beszéde közben Milosevics semmilyen érzelem jelét nem mutatta, s c sak a pristinai látogatását bemutató filmrészletek vetítésekor élénkült fel kissé. A tárgyalás tegnapi megnyitása előtt belgrádi ügyvédei azt mondták, hogy a politikus szellemileg és fizikailag is a lehető legjobb formában van, s teljes mértékben készen ál l arra, hogy szembenézzen azzal, ami rá vár. Derűlátóan tekint a tárgyalás elé, és bízik abban, hogy győzni fog az igazság – közölték az ügyvédek. Vissza Vegyes érzelmek Jugoszláviában 2002. február 13. (8. oldal) Sebesty én Imre (Jugoszlávia) Tegnap a jugoszláviaiakat a tévé elé szögezte a Milosevicsper kezdete. Akkora volt az érdeklődés a hágai közvetítés iránt, hogy elhalasztották a jugoszláv parlament alsóházának ülését is – természetesen a szocialisták és a radikálisok javaslatára – , nehogy a honatyák (nemcsak Milosevics volt elvtársai) lemaradjanak a nagy eseményről. Míg Jugoszláviában vegyes érzelmekkel, a délszláv térség többi országában kifejezetten elégedetten figyelték e per kezdetét.
