Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-05
4 - A kül ügyminiszter azzal kezdte, hogy nem pontosan érti miről tárgyalunk - jegyezte meg Borsik János az Autonóm Szakszervezetek részéről, azzal, hogy a szakszervezetek is így vannak ezzel, mert érzésük szerint egy kialakult állapotot kellett volna tudomásul venn iük. Változtat a helyzeten, ha a kormány valóban hajlandó az érdekképviseleteket partnerként kezelni, bevonva őket a jogszabályalkotás folyamatába. Borsik azt sem értette pontosan, hogy miként sikerül majd azt a kommunikációs bravúrt véghezvinni, hogy a r ománok úgy fogják fel a szándéknyilatkozatot, mint ami könnyíti a magyarországi munkavállalást, míg a hazai munkavállalókban azt tudatosítják, hogy ez valójában nem jelent könnyítést. Arra a kérdésre pedig, hogy miért gondolják azt, hogy ez az egyezmény nö veli a fekete munkavállalást, Borsik válasza az volt: akinek letelik a legális munkavállalási ideje, korántsem biztos, hogy hazamegy. A munkavállalási vízum megszerzésével járó drága, több hónapos "hercehurcát" máskülönben nem érdemes végigcsinálni. A munk aügyi ellenőrzés rendszere pedig nem alkalmas arra, hogy valóban kockázatossá tegye a fekete alkalmazást. A munkaadók képviselői ezzel természetesen nem értettek egyet, szerintük a kedvezménytörvény nem lehet indok a törvények betartásával működő vállalko zások vegzálására. Antalffy Gábor, a munkaadói oldal szóvivője is örömmel üdvözölte, hogy az egyezség lényegében szándéknyilatkozat. Horváth Gábor (MOSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilatkozat szerint a megállapodás tervezetét január első felében á t kell adni a román félnek. A kormány jelen levő képviselői ígéretet tettek arra, hogy ma átadják a szociális partnereknek a tervezetet, akik legkésőbb hétfőig megtehetik javaslataikat. Az ülés lezárásaként megállapodtak a további egyeztetések menetrendjéb en is, így január végéig elkészülhetnek a végrehajtási utasítások is. Határon túliak diákigazolványa A kedvezménytörvényhez kapcsolódóan önálló diákigazolványt hozott létre a határon túliak számára az oktatási tárca. Pálinkás József oktatási miniszte r tegnapi tájékoztatóján elmondta: a plasztiklap segítségével a közoktatásban magyar nyelven tanuló diákok, illetve a szülőföldjükön bármilyen tannyelvű felsőoktatásban részt vevő hallgatók a hazai diákigazolvány nyújtotta kedvezményekkel megegyező juttatá sokat vehetnek igénybe. Az oktatási tárca mintegy 100150 ezer határon túli magyar tanuló igénylésére számít: ezeket az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz (OKÉV) kell benyújtani. A kártyák előállítására a tárca 27 millió forintot különítet t el. A diákok térítésmentesen juthatnak hozzá az igazolványokhoz. A kedvezménytörvény a magyar nyelven alap- és középfokon tanító, szakképzett határon túli pedagógusoknak jogot biztosít magyarországi továbbképzésen való részvételre. Ennek költségeit - sz állás, úti- és beiratkozási költségeket - túlnyomórészt a magyar állam vállalja magára. Minden magyar nemzetiségű pedagógus és felsőoktatási intézményben tanító oktató igényelhet pedagógus- igazolványt és oktatói kártyát, amely Magyarországon igénybe vehe tő kedvezményekre nyújt lehetőséget. A kártyaigényléseket szintén az OKÉVhez kell majd benyújtani. A pedagógusigazolvánnyal vagy oktatói kártyával rendelkező határon túliak a magyarországi pedagógusokhoz hasonlóan évente meghatározott összegű szakkönyvvás árlási támogatást kapnak. A törvény szülőföldön igénybe vehető tankönyvtaneszköz és nevelésioktatási támogatásra is lehetőséget teremt: ez utóbbi mértéke az idén minden olyan családban, ahol legalább két kiskorú gyermek van, és azok magyar nyelven tanul nak, 20 ezer forint gyermekenként. A szülőföldi felsőoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi támogatásra nyújthatnak be pályázatot. A törvény segíti a magyar nyelven folyó felsőoktatás kialakítását is, kihelyezett képzések, illetve önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létrehozásával. A fenti négy támogatási forma forrásaként az oktatási tárca négymilliárd forint költségvetési többletigényt fogalmazott meg. V. A. D. Feketemunkások Csongrádban
