Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-02
4 kell majd értékelni. Ez a törvény olyan kerettörvény, amelyben benne van a lehetőség a kisebb vagy nagyobb mértékű támogatásra is. És ez attól fog függeni, hogy Magyarországnak mekkora gazdasági ereje lesz a támogatásra. Az RMDSZ felkészült a rá háruló feladatokra, az információk kiadására? Igen. Ahogy mi számítjuk, január közepétől már a tényleges munka is be tud indulni. Fölkészültek vagyunk, de nyilván azért még ezekben a január eleji napokban szükség van egyeztetésre, még szükség van bizonyos elké pzelések véglegesítésére, és ahogy mi látjuk, január közepe körül a megyékben, az RMDSZ helyi szervezeteiben már lehetséges lesz az igénylőket fogadni. Milyen kérdésekről kell még egyeztetni? Arról például vane már végleges döntés, hogy kelle tudni mag yarul ahhoz, hogy az ember az igazolványt megkapja, vagy van olyan eset is, amikor nem kell tudni hozzá? Vannak nagyon objektív kritériumok, és én ezeket a kritériumokat tartom fontosaknak, mert ezek adnak lehetőséget független megítélésre. A magyar nyel vtudás szubjektív dolog, és ott valóban még egy kis mérlegelésre szükség van, tudniillik arra nem vállalkozhat sem az RMDSZ, sem más valaki, hogy embereknek a nyelvtudását mérje. Ha valaki ezt a kizárólagos kritériumot akarja érvényesíteni - valószínűleg e zek kivételes esetek lesznek , akkor erről még kell egyeztetnünk és mérlegelnünk. Elnök úr, ön üdvözölte az OrbánNastasemegállapodást. Magyarországon azonban elég sok kritikát kapott az egyezmény. Nincs önben kétely vagy félelem, különösen a munkaváll alási megállapodással kapcsolatban? Megmondom őszintén, én nem is számítottam arra, hogy e körül olyan nagy viták lesznek Magyarországon. Tudniillik az erdélyi magyarságnak az én megítélésem szerint egyértelműen az volt az érdeke, hogy a megegyezés létre jöjjön. És a státustörvény körüli nézetkülönbségek nemcsak a státustörvény kérdésében eredményeztek patthelyzetet, hanem gyakorlatilag megrontották Románia és Magyarország viszonyát. Ez sem az erdélyi magyaroknak, sem a két országnak nem érdeke. Ezzel a me gállapodással viszont megteremtődött a lehetőség arra, hogy nemcsak a státustörvényt lehessen alkalmazni, hanem politikai és gazdasági szempontból a kapcsolatok ismét az elmúlt hónapoktól eltérően jó ütemben fejlődhessenek. Éppen ezért mi egyértelműen támo gattuk ezt a megállapodást, és közben is jártunk ennek érdekében mindkét kormánynál. Ha most arra gondolok, hogy nem született volna meg ez a megállapodás, akkor mi most január elején nagyon rossz helyzetben lennénk. Ezt is figyelembe kell venni. Nekem a s aját közösségem érdekére is kell gondolnom, és az erdélyi magyarságnak az volt az érdeke, hogy ez a feszültség megszűnjék. Magyarországon viszont azt mondják, a munkavállalási lehetőségek kiterjesztésével Magyarország túl nagy árat fizet ezért. Nem én vagyok hivatott a magyarországi munkaerőpiacról elmélkedni. Én a saját erdélyi magyar közösségem érdekeit nézem. Nem hiszem azt, hogy a törvénynek a munkavállalási kedvezmény lenne a központi problémája, és azt sem hiszem, hogy egy ilyen idényjellegű, háro m hónapos kedvezmény minden romániai állampolgár számára, ez önmagában fel tudná borítani a magyarországi munkaerőpiacot. Számtalan szűrőről van még szó, beleértve azt is, hogy a kínálattól is függ majd a munkát vállalók száma, márpedig három hónapos idény munka az azért nem atomkutatás vagy pedig ehhez hasonló diplomás munka. Szerintem ezt a kérdést alaposan eltúlozták. Nekünk itt Erdélyben az volt az érdekünk, hogy ez a megállapodás megszülessék, ezt támogattuk, és a továbbiakban is támogatjuk. Az erdély i magyarok részéről nagy az igény rá, hogy három hónapig Magyarországon dolgozzanak? Nem lett volnae célszerűbb az egész munkavállalást kivenni a státustörvény szövegéből? Igény van, de nem vagyok benne biztos, hogy ez akkora nagyságrendű, mint amekkora nagyságrendekről mostanában beszélnek Magyarországon. Én azt hiszem, hogy nagyon sokan feketén dolgoztak kint Magyarországon, ennek a kedvezménynek most az lehet a következménye, hogy a munka egy részét kifehérítik. Ön is kiváltja majd a magyar- igazolv ányt? Természetesen. Hiszen ezért a törvényért mi is megküzdöttünk. De türelmesen meg fogom várni a soromat, mert nem hiszem, hogy mindenkinek január első napjaiban kellene jelentkezni. De nem azért váltom ki az igazolványt, hogy a magyarságomat bizonyít sam, mert azt gondolom, ez az igazolvány nem erre hivatott, hanem hogy akinek erre éppen szüksége, az bizonyos kedvezményekben alkalomadtán részesülhessen. Az én számomra pedig ennek szimbolikus jelentősége és szimbolikus üzenete is lesz. vissza
