Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-19
7 kulturális szabadságának korlátozása ellen hadakozik. Ehhez semmilyen igazolvány nem kell, a támogatás kedvezményezettjei túlnyomórészt úgyis magy arok, csekélyrészt pedig a magyar kisebbséghez és kultúrához szorosan kapcsolódó nem magyarok, akik minél többen vannak, annál jobb - a magyaroknak. A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának szabályozása gyakorlati kérdés, amit a helyzethez képest lehet bírálni vagy helyeselni. A szocialistáknak a bírálatban igazuk lehet, de mi az állítás a diszkrimináció részleges feloldásával szemben? A diszkrimináció teljes fenntartása! A kormánypártok és az MSZP közösen szavazták meg azt, ami elfogadhata tlan. Miután az Európai Unió diplomatái és a velencei bizottság ezt nyilvánvalóvá tették, a kormány lemond a diszkriminációról ott, ahol muszáj, és fenntartja ott, ahol lehet, hiszen a diszkriminációtól nem saját értékei tartják vissza. Az MSZP pedig nem a zért bírálja a kormányt, mert csak a külső kényszernek enged, hanem azért, mert enged neki. Az MSZP azt kéri számon a kormányon, amit Európa elítélt. Olyannyira, hogy Medgyessy Péter egyenesen azzal bírálta a paktumot, hogy az elértékteleníti a romániai ma gyaroknak biztosított kedvezményt. Nehéz hitelesen bírálni a kormányt az egyik nap azért, mert nem támogatja a diszkriminációellenes törvényt, tehát nem gátolja meg a származás szerinti megkülönböztetést a munkához jutás terén a magyarországi állampolgárok körében, másnap pedig azért, mert meggátolja ugyanezt a romániai állampolgárok körében. A szocialisták hamis Ara hamis Bt mondanak. A liberálisok pedig egyedül maradnak azzal az állásponttal, amellyel egykét év múlva az egész politikai elitnek azonosu lnia kellene az EU kebelén. Csak ők követelik, hogy a munkavállalásra vonatkozó kedvezményeket söpörjék ki a státustörvényből úgy, ahogy vannak. Mivel azonban az európai normák szerint legközönségesebb álláspont Magyarországon szélsőséges pozícióba került, a liberálisok pedig rettegnek a szélsőségesség látszatától s a politikai magánytól, ők is óvakodnak attól, hogy túl élesen és túl hangosan állítsák szembe a maguk álláspontját a szocialistákéval (is). Sok oka van annak, miért állunk így, de most csak egy et említenék. A magyar különösség, a magyar másság (miként bármilyen másság) védelmének legbiztosabb, legnehezebben kikezdhető alapja az emberi jogok egyetemes normáinak számonkérése. A rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék képviselte ezt a szelleme t a magyar kisebbségek védelmében (is), s mivel a kisebbségi magyarságról legtöbbet és legnyíltabban a demokratikus ellenzék szamizdatjában írtak s fórumain szóltak, ennek a szemléletnek jelentős ereje és befolyása volt. A rendszerváltás folyamatában azonb an a befogott szájak tömege tágra nyílt, s a verbális nemzetvédelem nagy áradatában ez a tradíció kissé elsüllyedt. Ideje lenne a felszínre segíteni. Révész Sándor vissza Előnyben a magyarok A többség nem alkalmazna külföldi m unkavállalót 2002. január 19. Munkatársunktól Magyarországon többen vannak azok, akik valószínűleg vagy biztosan nem alkalmaznának külföldi állampolgárt, mint akik igen. Az összes megkérdezett csaknem kétharmada szerint nagyobb a valószínűsége, hogy a magyar munkaerőt választanák, ha ugyanarra a munkára, ugyanolyan bérért egy erdélyi magyar és egy román nemzetiségű munkás is jelentkezne. Kilenc százalékra tehető azok aránya, akik az erdélyi munkakereső mellett döntenének – derül ki a Socio Balance január 16 – 17én 980 fő megkérdezésével készített közvéleménykutatásából. A felmérés szerint a társadalom nagyobb részének semmilyen személyes tapasztalata nincs vendégmunkásokról. A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada ismer személyesen vagy barátján, ismerősén keresztül olyan céget, ahol nem csak magyar állampolgárok dolgoznak. Többségüknek legfeljebb három ilyen cég jutott eszébe, és alig több mint tíz százaléknak van tíznél több ilyen vállalatról személyes tapasztalata. Kö zülük legtöbben romániai vendégmunkásokról hallottak ezeknél a cégeknél, tízből hatan említik meg Romániát származási országként. A témához kapcsolódó hír, hogy az Országos Munkaügyi Tanács tegnapi szakbizottsági ülésén javaslat született a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyekről. Erről Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta az MTIt. A munkavállalói és munkadói szakértők támogatták, hogy a munkaügyi központoknál bejelentett betölthető álláshelyek száma alap ján határozzák meg az országosan a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek maximális számát.
