Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-18
15 A kormány 81 ezerben határozta meg a külföldieknek kiad ható munkavállalási engedélyek számát, ám a lapunknak nyilatkozó foglalkoztatáspolitikus úgy véli, ennek az adatnak nincs szakmai tartalma. A megyei munkaügyi központok egyelőre nem tudják, milyen elvek alapján oszlik majd el a kiadható engedélyek száma. A hivatalvezetők elmondták, eddi g sem a munkaerőpiaci helyzet alapján kellett mérlegelniük. Nem lehet tudni, hogy miért éppen 81 ezerben határozta meg a kormány a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek számát, mert ennek az adatnak nincs szakmai tartalma – összegezte Garzó L illa foglalkoztatáspolitikus a választ arra a kérdésre, reálise ez a keretszám. A legfrissebb decemberi adatok szerint a múlt hónapban az „érvényes” bejelentések száma 67700 volt, de a hó végén már csak 37 ezer álláshelyet tartottak nyilván. Egy adat önma gában tehát nem mond semmit. A regisztrációban szereplő üres álláshelyek jelentős részét ráadásul azért jelentik be a munkáltatók, mert a foglalkoztatáshoz adott támogatásnak ez a feltétele. A decemberben bejelentett nem támogatott álláshelyek száma példáu l kevesebb mint 18 ezer volt. – Kérdés az is – tette hozzá – , hogy az egész országra megadott keretszám, amely hozzávetőlegesen kétszer annyi, mint ahány engedélyt tavaly kiadtak, hogyan oszlik el a megyék között. Az országban a legálisan munkát vállaló kü lföldiek fele Budapesten dolgozik. Pest megye követi a fővárost: az összes engedély több mint 14 százalékát a Pest Megyei Munkaügyi Központ állítja ki. A megyében 1999ben hatezer engedélyt adtak ki, 2000ben valamivel kevesebbet, tavaly 7381 külföldi kapo tt munkavállalási lehetőséget. A központ vezetőjének, Lengyel Jánosnak arról még nincs információja, milyenek lesznek a „leosztás” paraméterei, és a kiadható engedélyekből mennyi jut Pest megyére, és a kvótával saját belátásuk szerint gazdálkodhatnake vag y sem. Ha ugyanabban az arányban osztják el, ahogy eddig a külföldi munkavállalók aránya megoszlott, akkor a megye számára nem okoz gondot a korlátozás. A kérdésre, hogy milyen indokokkal utasítható vissza a munkavállalási engedély kiadása – ha a munkaerőpiaci helyzetre nem lehet hivatkozni – , Lengyel János válasza az volt, hogy jellemzően eddig sem ez volt az engedély megtagadásának az oka. Egyegy munkavállalási kérelemnek számos alaki és tartalmi követelménynek kell megfelelnie. Szükség van például a mu nkavállalói vízumra, képzettséget igazoló okmányra (mégpedig hiteles fordításban), a munkáltatónak igazolnia kell, hogy a megfelelő bért fizeti, a munkavállalónak pedig, hogy egészségi állapota alkalmassá teszie a munka elvégzésére. Tavaly összesen 488 ké relmet utasítottak el. Zömében azért, mert a munkavállaló nem tudta dokumentálni, hogy képzettsége megfelel annak, amit a munkáltató feltüntetett, illetve a foglalkoztató elutasította a magyar jelentkezőket. – HajdúBihar megyében tavaly 657 külföldi állam polgár kapott munkavállalási engedélyt, 86 személy kérelmét utasították el. A munkavállalást hetven százalékban román állampolgároknak engedélyezték – mondta érdeklődésünkre Szabó Lajos, a HajdúBihar Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője. Hozzátette: a kiadott engedélyek száma az elmúlt években kismértékben nőtt. Ha elutasították a kérelmet, annak oka a legtöbb esetben a hiányos adatközlés volt. Előfordult az is, hogy a munkáltató nem tudta megindokolni: a magyar munkaerő helyett miért kíván külföldieke t foglalkoztatni. A külföldiek hazai munkavállalási engedélyét ugyanis csak indokolt esetben adják ki: akkor, ha a munkáltató által felkínált munkakört magyar állampolgárral nem tudják betölteni. Az osztályvezető elmondta: a sajtóból értesült arról, hogy i dén országosan 81 ezer külföldi állampolgár munkavállalását engedélyezik, de még nem kaptak hivatalos tájékoztatást az elbírálás, valamint a megyére vonatkozó keretszám megállapításának szempontjairól. SzabolcsSzatmárBereg megyében sem tudnak még arról, hogy a megyében az idén milyen feltételek szerint adhatók ki a munkavállalási engedélyek. Rezsőfi Zoltán, a megyei munkaügyi központ vezetője lapunknak elmondta: tavaly 982 kérelemből 764et fogadtak el. A legális munkavállalók közül 345en ukrán, 310en román állampolgárok voltak. Az igazgató hozzátette: az országban legálisan foglalkoztatott külföldieknek mindössze 1,6 százaléka dolgozik a megyében, ez a szám évek óta alig változik . vissza Szlovák csúcsegyeztetés Mikulás Dzurinda találkozna Orbán Viktorral 2002. január 18. Neszméri Sándor (Pozsony, Szlovákia) E lfogadhatatlan a szlovák politikai élet szereplői számára a határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvény. Ez derült ki azon a sajtóértekezleten, amelyet Rudolf Schuster államfő és Mikulás Dzurinda miniszterelnök közösen tartott csütörtökön a pozsonyi G rassalkovichpalotában a négyszemközti megbeszélésüket követően. Mindketten azt hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Szlovákia és Magyarország közös érdeke a
